A német hadsereg Leopard 2-es tankja gyakorlatozik. (EPA/DAVID HECKER)

Vasárnap Ursula von der Leyen védelmi miniszter egy új német katonai bázist avatott föl a nyugat-afrikai Nigerben, ahol a két ország „közösen harcol a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális migráció ellen”. Jelenleg a Bundeswehr már Maliban, Marokkóban, Tunéziában, Szudánban, Dél-Szudánban és a Földközi-tengeren is szolgálatot teljesít. Nyugat-Afrika újkori destabilizálódása Líbia 2011-es nyugati bombázásával kapott komoly löketet, amely műveletekben Párizs vezető szerepet játszott, de Berlin előrelátóan nem vett részt.

Lesújtó jelentések

Első pillantásra azt gondolhatjuk, hogy Németország egyre burjánzó afrikai misszióival semmi gond nincsen, hiszen katonai költségvetése jövőre már eléri a 42,9 milliárd eurót, amely a GDP 1,31 százalékát teszi ki és nominálisan a hetedik legnagyobb a világon.

Káncz Csaba

Miért van mégis az, hogy a berlini politikai boszorkány-konyhában von der Leyen egy olyan miniszternek számít, aki Merkel jövő évi várható lemondásával egyidőben kényszerülhet feladni a bársonyszéket? Nos, nehéz még felsorolni is azon nyilvános és titkos jelentések hosszú sorát, amelyek szerint a német hadsereg elképesztően rossz bőrben van.

Februárban a szövetségi parlament (Bundestag) katonai ombudsmanja éves jelentésében kiemelte, hogy a légierő 14 darab A400M típusú szállító repülőgépe közül egy sem működőképes, 6 tengeralattjáró üzemképtelen, a 244 Leopard-2 tanknak pedig csupán a harmada harcképes. A jelentés szerint a katonák személyi felszerelését tekintve volt előrelépés, de továbbra is hiány mutatkozik kulcsfontosságú eszközökből, például golyóálló mellényekből.

A Bild napilap által júliusban megszerzett titkos dokumentum szerint a fegyveres erők teherbíró képességükön felül teljesítenek, mert már most sem lehet betartani azt a szabályt, hogy a német katonákat négy hónapi bevetés után 20 hónapig nem vezényelhetik külföldi feladatra. A gyakorlatokhoz nincs elegendő hadianyag és ember, mert az éles bevetéseken és a hosszú távú feladatoknál van rájuk szükség. Mindhárom haderőnemnél problémát jelent, hogy nincs elég ember.

Vérengzést terveztek a migránsok között

Ezeket a lesújtó információkat aztán megkoronázta két héttel ezelőtt egy parlamenti kérdésre adott válasz, amely szerint tavaly a hadseregnek vadonatújan átadott nehézfegyvereknek jelenleg csupán 39 százaléka bevethető. Példának okáért a 71 leszállított új „Puma” páncélos közül csak 27 számít harcképesnek, a 7 darab „Tigris” harci helikopterből pedig csupán kettő. A védelmi minisztériumnak be kellett vallania, hogy a hadsereg csupán 2031-ben kerül teljesen bevethető állapotba.

A miniszternek az utóbbi napokban egy, már tavaly elindult ügy miatt is fájhat a feje. A katonai elhárítás 2017-ben vette őrizetbe a 28 éves Franco Albrecht főhadnagyot és két feltételezett társát egy politikai merénylet kitervelésének és előkészítésének vádjával. Mára kiderült, hogy a csoport valójában jóval kiterjedtebb, mint eredetileg hitték: 200 elit katonából áll, és a Willkommenskultur olyan főszereplői, mint Claudia Roth Zöld párti vezető, valamint Heiko Maas szociáldemokrata külügyminiszter ellen terveztek merényletet elkövetni. Ezen kívül az „X nap”-nak elkeresztelt időpontban vérfürdőt rendeztek volna a bevándorlók között. Segítőik között ráadásul horogra akadt a katonai elhárítás egyik alezredese is, aki eddig a háttérben ott gátolta az eddigi nyomozást, ahol csak tudta.

Káncz Csaba jegyzete