A 110 oldalas dokumentumban ugyanakkor nem szerepel, hogy Skócia belépne az euróövezetbe is: a programcsomag szerint a függetlenség elnyerése utáni időszakban a brit font maradna használatban, de megkezdődne a skót font és a saját jegybank megteremtésének előkészítése, írta az MTI.
A tervezet nem szab határidőt a saját kibocsátású skót font meghonosításának. A programcsomag megfogalmazása szerint erre "a megfelelő időpontban" kerülhet sor, és a skót parlament feladata lenne e "megfelelő időpont" kritériumainak meghatározása.
A tervezett schengeni csatlakozással a skót EU-tagság szélesebb körű lenne, mint a csaknem három éve megszűnt brit uniós tagság, az Egyesült Királyság ugyanis soha nem lépett be a schengeni övezetbe.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a tervezetet ismertető edinburgh-i sajtótájékoztatóján ugyanakkor kijelentette:
Skócia az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság kölcsönös akadálymentes utazást biztosító, évtizedek óta fennálló megállapodásának (Common Travel Area, CTA) is részese maradna, vagyis "teljes képtelenség" arról beszélni, hogy útlevélre lesz szükség például a skót-angol határon.
A dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy az EU-csatlakozással ismét lehetővé válna a skótok számára a letelepedés, a munkavállalás és a tanulás az Európai Unió 27 többi országában.
Kérdés ugyanakkor, hogy a brit kormány Skócia schengeni tagsága esetén lehetővé teszi-e a skót tagság fennmaradását a CTA-n belül. Schengenhez ugyanis Írország sem csatlakozott, nem kis részben éppen azért, hogy részese maradhasson a különböző formákban csaknem száz éve létező CTA-megállapodásnak.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.
A brit kormány azóta új, pontozásos kritériumrendszerre alapuló bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási kérelmeinek elbírálása között.
Skóciában 2014-ben már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el az Egyesült Királyságtól.
Az újabb függetlenségi népszavazás kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott népszavazás óta ismét folyamatosan napirenden van, miután az EU-referendumon a skótok 62 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.
Nicola Sturgeon sokszor hangoztatott véleménye szerint a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt is elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kiszakította" az Európai Unióból.
A skót miniszterelnök többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia független országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az EU-ba.
A skót kormány a nyáron kérte a brit legfelsőbb bíróság állásfoglalását arról, hogy a skót törvényhozás a népszavazás megismétlését jelenleg mereven elutasító konzervatív párti brit kormány hozzájárulása nélkül is megalkothatja-e a függetlenségi referendumhoz szükséges jogszabályokat. A legfőbb brit jogi fórum várhatóan néhány hónapon belül meghozza végzését ebben a kérdésben.
Sturgeon egy hete, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) Aberdeenben rendezett éves kongresszusának zárónapján bejelentette:
ha a legfelsőbb bíróság megállapítja az edinburgh-i parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására, az újabb függetlenségi népszavazást 2023. október 19-én megtartják.
Elhallgathatnak a fegyverek Kongóban. 
