4p

Nem kerülhet napirendre egy háborúban álló ország csatlakozása a NATO vilniusi csúcstalálkozóján, az észak-atlanti szövetség nem válhat az ukrajnai konfliktus részesévé, az ugyanis a harmadik világháború kockázatával járna - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Oslóban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri ülését követően arról számolt be, hogy szomszédos államként hazánkban hatványozottan jelentkeznek a háború negatív hatásai, ezért a kormány mielőbb békét szeretne, azonban ez az álláspont továbbra is kisebbségben van a transzatlanti térségben.

Nagyon nem akarják Ukrajna NATO-csatlakozását. Fotó: Facebook / Szijjártó Péter
Nagyon nem akarják Ukrajna NATO-csatlakozását. Fotó: Facebook / Szijjártó Péter

Emlékeztetett, hogy a katonai szervezet tavaly kimondta, hogy nem részese az ukrajnai konfliktusnak, s mindent megtesz az Oroszországgal való közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében.

"Számunkra a ragaszkodás ehhez a döntéshez életbevágóan fontos, (...) továbbra is ennek kell lennie az alapnak. Ez kell, hogy meghatározzon mindent, ami a NATO Ukrajnával kapcsolatos tevékenységét, benne a csúcstalálkozóra való felkészülést alakítja" - vélekedett.

"Szerencsére semmifajta olyan jelzés nem érkezett a mai napon sem a külügyminiszteri tanácsülésen, amely kétségbe vonta volna ennek a korábbi döntésünknek az érvényességét" - mutatott rá, kitérvén arra is, hogy a júliusi vilniusi csúcsértekezleten ezt a határozatot meg kell erősíteni és el kell kerülni az eszkalációs kockázat növekedését.

Szijjártó Péter az esetleges ukrán NATO-tagsággal kapcsolatban leszögezte:

"világosan kell beszélnünk, egy háborúban álló ország csatlakozása nem kerülhet napirendre".

"Úgy gondolom, hogy ebben zárt körben egyetértés van, (.) de jól láthatóan azért ilyen határozottan és direkten egyes országok nem mernek vagy nem akarnak fogalmazni a nyilvánosság előtt" - mondta.

"Lehetne kertelni, lehetne hitegetni az ukránokat, hogy a csúcstalálkozón kapnak tagsági menetrendet. De ez nem lenne tisztességes az ukránokkal szemben, nem szabad olyan illúziókat kelteni, amelyek nyilvánvalóan nem fognak valóra válni" - tette hozzá.

Ezután felszólalt az ellen is, hogy az ukrán haderő bármilyen harcászati kiképzésben részesüljön a NATO zászlója alatt, ez ugyanis a konfliktus kiszélesedését eredményezhetné.    

Szavai szerint a kétoldalú harci kiképzés és a katonai egészségügyi szakemberek képzése rendben van, de a szövetség közös tréningje már ellentmondana a korábbi döntéseknek. A miniszter közölte, hogy a NATO-főtitkár által az ukrán védelmi képességek erősítése céljából javasolt, évi 500 millió eurós fejlesztési alap kizárólag önkéntes alapon jöhet létre.

Illetve fontosnak nevezte, hogy adott esetben a NATO-Ukrajna Tanács oly módon álljon fel, hogy annak keretében a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását is számon lehessen kérni.

Aláhúzta: nagy a nyomás, hogy Magyarország végre ratifikálja a svéd NATO-csatlakozást, a kormányzat álláspontja azonban világos, hogy ennek az időpontjáról majd az Országgyűlés fog dönteni.

"Semmilyen nyomásgyakorlást nem vagyunk hajlandók elfogadni. A magyar parlament szuverén módon fog döntést hozni a ratifikációról, amelyet a kormány természetesen támogat" - fogalmazott.

Valamint tudatta, hogy több kollégája is elismerését fejezte ki a koszovói műveletben szolgáló magyar békefenntartók helytállása kapcsán, amelyre hazánk szerinte is büszke lehet.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a NATO-nak a keleti fenyegetések mellett a délről érkező kihívásokra is figyelmet kell fordítania, például a közel-keleti és afrikai terrorveszély fokozódására, aminek nyomán újabb tömeges migrációs hullámok indulhatnak meg Európa felé.

"Ezért nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az afrikai és a nyugat-balkáni, valamint a kaukázusi országok védelmi kapacitásait segítsük fejleszteni" - emelte ki.

Majd közölte, hogy az afgán hadsereg finanszírozására befizetett pénzt a kivonulás ellenére sem kapják vissza a NATO-tagállamok, a magyar kormány ezért ebből 320 millió forintot Bosznia-Hercegovina, 120-120 millió forintot Georgia és Moldova, 40-40 millió forintot pedig Jordánia, Mauritánia és Tunézia védelmi képességeinek fejlesztésére irányított át.

Végül rámutatott, hogy Magyarország továbbra is ellenzi az ukrajnai fegyverszállításokat, ráadásul több afrikai ország aggódik amiatt, hogy nehogy ezen eszközök egyszer csak megjelenjenek a földrész amúgy is instabil régióiban.

(MTI) 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Magyar Péter: „Már csak az a kérdés, hogy mennyire van vége”
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 16:52
Megérkezett a Tisza elnökének válasza a miniszterelnök délelőtti megszólalására.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: „veszély van”
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 14:59
Háborús is, pénzügyi is. Interjúszerűséget adott hívei előtt a miniszterelnök.
Makro / Külgazdaság Nincs haladék az amerikai szankcióknál – egyre nagyobb a baj Szerbiában
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 13:34
Megelégelte az időhúzást az amerikai hivatal. A Mol is felmerült, mint lehetséges vásárló.
Makro / Külgazdaság Brutális függésben Oroszország, a Lukoil európai leánycégét is eladhatták
Imre Lőrinc | 2025. november 15. 10:28
Vészjóslóan közeledik november 21-e, amikor életbe lépnek a két vezető orosz olajvállalattal szembeni amerikai szankciók. Az izgatottság leginkább Vlagyimir Putyinon uralkodhat el, ugyanis két legnagyobb vásárlója, úgy tűnik, kihátrál Oroszország mögül. Elegendő lehet ez az orosz elnök tárgyalóasztalhoz ültetéséhez? Ennek a kérdésnek jártunk utána.
Makro / Külgazdaság Hátraarc Donald Trumptól: fontos intézkedéseket von vissza
Privátbankár.hu | 2025. november 15. 09:06
Beütött az infláció, az elnök visszavonulót fúj.
Makro / Külgazdaság Uniós GDP-rangsor: hol helyezkedik el a stagnáló Magyarország?
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 20:26
Az uniós rangsor hátsó részében találjuk Magyarországot az Eurostat friss, harmadik negyedéves GDP-adatait bemutató listáján. A lengyel gazdaság erős bővülésben van, miközben a németek stagnálnak, sőt: éves alapon alacsonyabb a bővülés ott, mint Magyarországon.
Makro / Külgazdaság Adót vetne ki az EU az ultrafeldolgozott élelmiszerekre
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 17:56
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében megadóztatná az Európai Unió a boltokban kapható alkoholos koktélokat is.
Makro / Külgazdaság Közel harmadára csökkenti a Svájccal szembeni vámokat az Egyesült Államok
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 17:28
A Trump-adminisztráció ezúttal Svájccal állapodott meg a vámcsökkentésről, miután az elmúlt hónapokban visszaesett az ország ipari exportja. 
Makro / Külgazdaság Az orosz külügy ismét egy budapesti békecsúcsról beszél
Privátbankár.hu | 2025. november 14. 16:16
Nyitottak arra, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump Budapesten találkozzon. Múlt héten Trump is arról beszélt, hogy örülne, ha Budapesten találkozhatna az orosz elnökkel.
Makro / Külgazdaság Csak úgy tűnik, hogy nincs, de Európának is lehet aduásza
Imre Lőrinc | 2025. november 14. 14:52
Egyre inkább a racionalitás veszi át a szerepet az európai fenntarthatósági gyakorlatokban a zöld illúziók kergetése helyett. Az ESG-szempontok figyelembevétele ugyanis az adott cég üzleti megtérülése miatt fontos. A geopolitikai síkon pedig az új iparágak feletti kontroll az adott ország befolyásszerzését is elősegítheti. A Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia keretében Wieder Gergő, a KPMG szakértője arról is beszélt, hogy Kína és az Egyesült Államok szorításában mi lehet az Európai Unió ütőkártyája.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG