Az orosz külügyminiszter szerint Oroszország csak akkor hajlandó elfogadni a Szkripal-ügy nyomozásának eredményét, a abban maga is egyenrangú félként vehet részt. Szergej Lavrov szerint a vizsgálatnak átláthatónak kell lennie, nem lehet titkos, ahogy azt a britek szeretnék. Március 12. óta Moszkva már több mint tíz hivatalos jegyzékben is kérte, hogy részt vehessen a nyomozásban, ám London ezt kategorikusan elutasította.

A külügyminiszter hangsúlyozta:bemondásos alapon Moszkva senkinek sem fog hinni a Szkripal-ügyben. Felhívta a figyelmet arra, hogy London közölte: a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) vizsgálatának eredményét csak a brit fél fogja megkapni, az orosz nem.

Lavrov szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden oldalról és objektíven kell megvizsgálnia az ügyet. Hozzátette: a Szkripal-ügy brit verziójának kitalált voltát igazolja az is, hogy azoknak az országoknak egy részét, amelyek az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ráhatására kénytelenek voltak Oroszország ellen szavazni az OPCW végrehajtó tanácsának szerdai hágai rendkívüli ülésén, "még nem tudták kiképezni arra, hogy mit kell mondani". A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy üggyel kapcsolatos kérdéseire Nagy-Britannia, Franciaország és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet végül választ fog adni.

"Azért a brit hírszerzés sem hiteles"...

Lavrov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a brit védelmi minisztérium Porton Downban működő vegyi és biológiai laboratóriuma összeegyeztethető-e a vegyifegyver-tilalmi egyezménnyel. Az orosz külügyminisztérium szóvivője a Facebookon bírálta, hogy a brit diplomáciai tárca Twitter-oldaláról azt a március 22-i bejegyzést, amely a Porton Down-i laboratóriumra hivatkozva azt állította, hogy a Szkripalék ellen alkalmazott méreg orosz eredetű volt. A labor vezetője a héten ugyanis kijelentette: az irányítása alatt dolgozó tudósok képtelenek megállapítani a Szkripalék ellen alkalmazott hatóanyag eredetét.

Szkipal tíz éven át dolgozott a brit szolgálatnak, Nyugat-Európában tevékenykedő orosz ügynökök tucatjait leplezte le, és a hivatalos orosz vádak szerint ezért 100 ezer dollárt kapott az MI6-től. Szkripalt végül 2006-ban Oroszországban 13 év fegyházra ítélték, ám 2010-ben, egy orosz-amerikai kémcsere során Nagy-Britanniába távozott, és rejtélyes körülmények között leszállt az Oroszországból Amerikába tartó gépről.

Az orosz külügyminisztérium emlékeztetett: 2003-ban, az USA iraki invázióját megelőzően, Colin Powell akkori külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén egy fehér port tartalmazó kémcsövet mutatott fel, bizonyítandó, hogy Szaddám Huszeinnek tömegpusztító fegyvereket előállító laboratóriumai vannak. A diktátor megdöntése után kiderült, hogy Powell állítása valótlan volt. Az iraki tömegpusztító fegyverek létezését egyébként a brit hírszerzés "bizonyította be" akkor.

Ahogy arról korábban már írtunk, a Szkripal-ügy okozta diplomáciai válság keretében Oroszországból kiutasított 60 amerikai diplomata és családtagjaik elhagyták az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének épületét, de ezen kívül számos ország szélnek eresztette a nagyköveteket. Az Egyesült Királyság már korábban kiutasított 23 diplomatát, most számos ország csatlakozott hozzá: az Európai Tanács elnöke hétfőn arról számolt be, hogy mostanáig  tizennégy európai uniós tagállam döntött úgy, hogy orosz diplomatákat utasít ki – a listán az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok mellett biztosan ott van Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Románia, Lengyelország és a Balti-államok, de Ukrajnából is elzavartak 13 orosz diplomatát.

Londonnal való szolidaritásának kifejezésére Magyarország is hazaküldött egy orosz nagykövetet, amit Moszkva a kölcsönösség elve alapján egy magyar diplomata kiutasításával honorált. Erről itt olvashatsz részletesebben >>>

Tiltakoznak az oroszok: üres rágalom a Szkripal-ügy? Moszkva szerint a vádak mögött nem állnak konkrét tények vagy tisztességes nyomozás. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>>