A szlovák behozatali tilalom eddig négy termékre, a búzára, a kukoricára, a repcére és a napraforgóra vonatkozott. A mostani döntés a behozatali tilalmat más agrártermékekre is kiterjeszti, egyebek mellett az árpára, a búzalisztre, a mézre, a malátára, a szójára, a cukorra és az étolajgyártás során keletkező melléktermékekre is.
Richard Takác, a hosszabbításra vonatkozó javaslatot beterjesztő szlovák agrártárca vezetője a lépést azzal indokolta, hogy az ukrán agrártermékek ellenőrizetlen beáramlása ellehetetleníti a szlovákiai agrártermelőket, akiknek az ukrán termékek behozatala már ez idáig 110 millió euró (mintegy 40 milliárd forint) kárt okozott.
"Az Ukrajnával szomszédos országoknak komoly anyagi veszteséget és más jellegű problémákat is okoz az ukrán agrártermékek behozatala. A mezőgazdasági termelők a tavalyi évben 110 millió euróban számszerűsítették az ukrán gabonaimport által nekik okozott kárt. Az Európai Bizottság kompenzációja Szlovákia számára 5 millió eurós szinten volt." - mondta az összesen 14 terméket érintő behozatali tilalom kapcsán Richard Takác a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek.
A szlovák kormány nyomást fog gyakorolni az Európai Bizottságra annak érdekében, hogy az unió álljon elő európai szintű megoldással az ukrajnai agrártermékek behozatalából adódó problémákra. Rámutatott: bár az ukrán agrártermékek esetében eredetileg csak tranzitról volt szó az Európai Unió területén, a gyakorlat azt mutatja, hogy az érintett termékek 80 százaléka az unió területén marad.
Szlovákia még szeptemberben döntött arról, hogy - Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan - nemzeti hatáskörben fenntartja az ukrán gabonabehozatal tilalmát, miután a brüsszeli bizottság nem hosszabbította meg a szeptember 15-én lejárt uniós szintű intézkedést.
(MTI)
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
