Gabonafrász után jön a tejfrász Ukrajnából? Áh, dehogy!

Eddig csupán az ukrán gabona keltett riadalmat Európában. Néhány közép-európai uniós tagállamban, köztük Magyarországon, gazdaságpolitikai üggyé emelte a kormány a keleti szomszédunk egyik legfőbb exportcikke elleni fellépést. Úgymond „meg kell védeni a magyar gazdákat” az olcsóbban előállított ukrán gabonától és gabonaipari termékektől. Végül sikerült csak a tranzitra szűkíteni a témát, annak már nem feküdt keresztbe az Orbán-kormány sem.

A tej és a tejtermékek esetében egyelőre nem kell attól tartani, hogy elönt minket az Ukrajnából származó fehér ital és az abból készült árucikkek. Azt viszont nem lehet nem észlelni, hogy a háború ellenére is növekvőben van ez az ágazat. A hét elején közölte az Ukrán Statisztikai Hivatal az előzetes októberi adatokat. Eszerint szeptemberhez képest 17 százalékkal emelkedett a termelés és elérte a 8790 tonnát, az eladásból származó bevétel 18,15 millió dollár volt, ez 22,7 százalékkal több, mint a megelőző hónapban - számolt be az Ukrinform hírügynökség kedden.

Októberben tejből és nem tartós tejtermékekből 2610 tonnát vittek ki, ez 12 százalékkal volt több, mint szeptemberben és a teljes tejexport negyede volt. Moldova messze a legnagyobb felvevőpiac ebből a termékcsoportból 92 százalékkal, Georgia 3, Észak-Macedónia 2 százalékkal részesedett, míg az EU csupán 1 százalékkal. 

Gyökeresen más a helyzet viszont a tartós tejnél és tejfölnél, ott az EU már 56 százalékkal szerepelt, jóval mögötte jött Banglades 11 százalékkal, Moldova 9 százalékkal és Georgia 3 százalékkal. Ennél az árucsoportnál 1850 tonnás termelést rögzítettek, ami 11 százalékos emelkedés szeptemberhez képest, a bevétel 4,16 millió dollár volt, ami csupán 1 százalékkal magasabb, mint az előző hónapban, vagyis stagnáltak az árak.

Erjesztett tejtermékekből 308 tonnát exportáltak, ennek a túlnyomórészét is Moldova vette meg, az EU és az Egyesült Arab Emirátusok 1-1 százalékot vásároltak. Összesen 1700 tonna tejsavót vittek külpiacokra, itt 39 százalék volt az uniós részesedés, mögötte Kína áll 26 százalékkal, a Közel-Keletre és Észak-Afrikába 16 százalék jutott.

Kifejezetten jó hónapot zárt a sajtágazat: 984 tonna ment exportra, ez 22 százalékos növekmény, az értük kapott 4,27 millió dollár pedig 25 százalékkal több bevételt hozott, mint amennyit szeptemberben könyveltek el a kisebb mennyiség után. Itt Kazahsztán és Moldova vezet 38-38 százalékkal, de már második az EU, igaz, csupán 9 százalékkal, megelőzve Üzbegisztánt (6 százalék) és Azerbajdzsánt (4 százalékkal).

 
A nyugat-európai vajas kenyereket kevesebb ukrán vajjal lehetett megkenni, ugyanis a termelők eleve kisebb mennyiséget vittek külpiacokra, mindössze 489 tonnát, ez 8 százalékos mérséklődés. A termelés háromnegyede moldovai raktárakba került, 8 százalékkal részesedett az exportból Azerbajdzsán, 5-tel Kína, 4-4-gyel Kazahsztán és Georgia és mindössze 1 százalék jutott az említett nyugat-európai kenyerekre. Tehát tényleg nincs ok az aggodalomra.

Külföldi tejtermékek Ukrajnában

Októberben 692 tonna nem pasztőrözött tejet vittek be Ukrajnába, ez 45 százalékos emelkedés szeptemberhez viszonyítva. A pasztőrözött tejből készült termékekből is 28 százalékkal több érkezett, összesen 521 tonna tejpor is befutott az ukrán piacra. Mintegy 3200 tonna sajtot (+19 százalék) és 34 tonna jégkrémet (+39 százalék) adtak át a helyi kereskedőknek a külföldi, főleg uniós és svájci beszállítók.

A szovjet időkben Ukrajna több városában is gyártottak egész jó jégkrémeket. A termelés folyamatos volt a birodalom megszűnte után is, sőt a háború ellenére is tart. Most októberben viszont nagyot zuhant az export, 71 százalékot és csupán 325 tonnát tett ki, ezzel 70 százalékot esett a bevétel, 1,04 millió dollár volt. Itt az uniós piacok fogyasztói érezhették meg a hiányt a legjobban, ugyanis 48 százalékkal kevesebb ukrajnai eredetű édességet vehettek, kevésbé járt rosszabbul az izraeli vásárló, abban az országban csak 20 százalékkal csökkent az ukrán kínálat.

Heorhij Kukhaleishvili, az ADP szakértője szerint a vajexport a belső kereslet megugrása miatt apadhatott. Az alapanyagellátásnak nem tett jót az augusztusi hőség, ez is a háttérben áll. A jégkrémkivitel visszaesése az európai kereslet szezonális csökkenése miatt következhetett be. Kazahsztán felvevőképessége és hajlandósága azért nőhetett meg, mert a helyi fogyasztók szerint súlyos minőségi gondok voltak az orosz exporttal.