Eddig csupán az ukrán gabona keltett riadalmat Európában. Néhány közép-európai uniós tagállamban, köztük Magyarországon, gazdaságpolitikai üggyé emelte a kormány a keleti szomszédunk egyik legfőbb exportcikke elleni fellépést. Úgymond „meg kell védeni a magyar gazdákat” az olcsóbban előállított ukrán gabonától és gabonaipari termékektől. Végül sikerült csak a tranzitra szűkíteni a témát, annak már nem feküdt keresztbe az Orbán-kormány sem.
A tej és a tejtermékek esetében egyelőre nem kell attól tartani, hogy elönt minket az Ukrajnából származó fehér ital és az abból készült árucikkek. Azt viszont nem lehet nem észlelni, hogy a háború ellenére is növekvőben van ez az ágazat. A hét elején közölte az Ukrán Statisztikai Hivatal az előzetes októberi adatokat. Eszerint szeptemberhez képest 17 százalékkal emelkedett a termelés és elérte a 8790 tonnát, az eladásból származó bevétel 18,15 millió dollár volt, ez 22,7 százalékkal több, mint a megelőző hónapban - számolt be az Ukrinform hírügynökség kedden.
Októberben tejből és nem tartós tejtermékekből 2610 tonnát vittek ki, ez 12 százalékkal volt több, mint szeptemberben és a teljes tejexport negyede volt. Moldova messze a legnagyobb felvevőpiac ebből a termékcsoportból 92 százalékkal, Georgia 3, Észak-Macedónia 2 százalékkal részesedett, míg az EU csupán 1 százalékkal.
Gyökeresen más a helyzet viszont a tartós tejnél és tejfölnél, ott az EU már 56 százalékkal szerepelt, jóval mögötte jött Banglades 11 százalékkal, Moldova 9 százalékkal és Georgia 3 százalékkal. Ennél az árucsoportnál 1850 tonnás termelést rögzítettek, ami 11 százalékos emelkedés szeptemberhez képest, a bevétel 4,16 millió dollár volt, ami csupán 1 százalékkal magasabb, mint az előző hónapban, vagyis stagnáltak az árak.
Erjesztett tejtermékekből 308 tonnát exportáltak, ennek a túlnyomórészét is Moldova vette meg, az EU és az Egyesült Arab Emirátusok 1-1 százalékot vásároltak. Összesen 1700 tonna tejsavót vittek külpiacokra, itt 39 százalék volt az uniós részesedés, mögötte Kína áll 26 százalékkal, a Közel-Keletre és Észak-Afrikába 16 százalék jutott.
Kifejezetten jó hónapot zárt a sajtágazat: 984 tonna ment exportra, ez 22 százalékos növekmény, az értük kapott 4,27 millió dollár pedig 25 százalékkal több bevételt hozott, mint amennyit szeptemberben könyveltek el a kisebb mennyiség után. Itt Kazahsztán és Moldova vezet 38-38 százalékkal, de már második az EU, igaz, csupán 9 százalékkal, megelőzve Üzbegisztánt (6 százalék) és Azerbajdzsánt (4 százalékkal).
A nyugat-európai vajas kenyereket kevesebb ukrán vajjal lehetett megkenni, ugyanis a termelők eleve kisebb mennyiséget vittek külpiacokra, mindössze 489 tonnát, ez 8 százalékos mérséklődés. A termelés háromnegyede moldovai raktárakba került, 8 százalékkal részesedett az exportból Azerbajdzsán, 5-tel Kína, 4-4-gyel Kazahsztán és Georgia és mindössze 1 százalék jutott az említett nyugat-európai kenyerekre. Tehát tényleg nincs ok az aggodalomra.
Külföldi tejtermékek Ukrajnában
Októberben 692 tonna nem pasztőrözött tejet vittek be Ukrajnába, ez 45 százalékos emelkedés szeptemberhez viszonyítva. A pasztőrözött tejből készült termékekből is 28 százalékkal több érkezett, összesen 521 tonna tejpor is befutott az ukrán piacra. Mintegy 3200 tonna sajtot (+19 százalék) és 34 tonna jégkrémet (+39 százalék) adtak át a helyi kereskedőknek a külföldi, főleg uniós és svájci beszállítók.
A szovjet időkben Ukrajna több városában is gyártottak egész jó jégkrémeket. A termelés folyamatos volt a birodalom megszűnte után is, sőt a háború ellenére is tart. Most októberben viszont nagyot zuhant az export, 71 százalékot és csupán 325 tonnát tett ki, ezzel 70 százalékot esett a bevétel, 1,04 millió dollár volt. Itt az uniós piacok fogyasztói érezhették meg a hiányt a legjobban, ugyanis 48 százalékkal kevesebb ukrajnai eredetű édességet vehettek, kevésbé járt rosszabbul az izraeli vásárló, abban az országban csak 20 százalékkal csökkent az ukrán kínálat.
Heorhij Kukhaleishvili, az ADP szakértője szerint a vajexport a belső kereslet megugrása miatt apadhatott. Az alapanyagellátásnak nem tett jót az augusztusi hőség, ez is a háttérben áll. A jégkrémkivitel visszaesése az európai kereslet szezonális csökkenése miatt következhetett be. Kazahsztán felvevőképessége és hajlandósága azért nőhetett meg, mert a helyi fogyasztók szerint súlyos minőségi gondok voltak az orosz exporttal.
Több ezer ember özönlött vasárnap egy japán állatkertbe, hogy búcsút vegyen az ország utolsó két óriáspandájától, amelyek kedden térnek vissza Kínába. 
