A háború pusztításairól rendszeresen értesülő külső szemlélők, de még a gazdasági folyamatokkal hivatásszerűen foglalkozók előtt is meglepő kép alakult ki így 2023 őszének derekára. Azt kapják a számítógépeikre üzenetként, hogy egyre több ágazat talál magára Ukrajnában, a jegybank egy éven belül már harmadszor emeli a jövő évi GDP-előreljelzését, csökken az alapkamat, aktivizálódnak a pénzintézetek és lejtőn van az infláció is.
A fogyasztás persze még mindig nem érte el az utolsó békeév (2021) szintjét, de az is felfelé indult az idei nyár elején, s azóta is növekvő pályán van. Például mind többen szeretnének jelzáloghitelt felvenni, a nyugati megyékbe telepített vállalkozások pedig a működési vagy kisebb csoportjuk a beruházási hitelekkel akar előre menni.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) a múlt hét végén a szeptemberi 20-ról 16 százalékra vitte le az alapkamatot. Júliusban még 22 százalékos volt ez az érték, amit az orosz támadás után pár hónappal, 2022 júniusában 10-ről 25 százalékra vitt fel. Ugyancsak október utolsó teljes hetében jött ki az idei GDP-re vonatkozó jegybanki előrejelzés, ami megint csak jobb lett, mint pár hónapja gondolták. Tavasszal még 2, de júliusban már 2,9 százalékot jósoltak, most pedig 4,9 százalékos növekedésre és az év utolsó hónapjára 5,8 százalékra eső inflációra számítanak 2022 decemberéhez képest.
Ami a GDP jövő évét illeti, az NBU tavasszal még 4,3 százalékot jósolt, aztán a nyáron már „közelebb került a földhöz” és 3,5 százalékban jelölte meg a várható bővülést, ám az ősz közepén fordult a kocka, most ismét javította, igaz, csupán 3,6 százalékra. A gazdasági minisztérium nem ennyire óvatos, ennél is optimistább és 5 százalék körüli növekedésre számít.
Januárban még 18,7 százalékos pénzromlási ütem látszott 2023-ra. Aztán az év első felének vége felé az egész éves inflációról már azt nyilatkozták a jegybank vezetői, hogy az valahol 15 százalék környékén lesz. Szeptemberben 10,6 százalékot jelöltek meg, most október vége felé pedig 9-10 százalék közé tették az egész évre vonatkozó tempót. Jövőre tovább gyalulják ezt, a friss jelentés szerint már nem 9,6, hanem csak 8,5 százalékos lesz ez az érték 2023-hoz képest.
A jövő évi költségvetést első olvasatban már két hete elfogadta az ukrán parlament. Erről az alábbi cikkben részletesen írtunk.
Közben azonban pontosítottak több tételt az idei közkasszán, részben az inflációval növelve azokat. Volodimir Zelenszkij elnök nyomására egyes nem életfontosságú kategóriák kárára 322,6 milliárd hrivnyával (1 hrivnya= 9,9 forint) növelték a védelmi és belbiztonsági kiadásokra szánt pénzeket. A pluszösszeg túlnyomó részét (303 milliárd hrivnya) a hadsereg, az elhárítás, a felderítés, a belügyi tárca, az állami speciális kommunikációs ügynökség és a belbiztonságért felelős részleg kapja. A szociális kiadásokra 16,5 milliárd, a külügyi tevékenységre 1,3 milliárd hrivnyával szánnak többet. Az oktatás 572 millió hrivnyát, az állami ingatlanalap csak 43 millió hrivnyát kap pluszban, míg a kulturális terület mindössze 18 millióra számíthat.
Az NBU alelnöke a napokban arról számolt be, hogy stabilizálódik az országos pénzügyi rendszer, ennek egyik jele, hogy a tavalyi 6 után idén már 24 bankokon kívüli pénzügyi szolgáltató adott be működés megkezdésére vonatkozó kérvényt. Köztük vannak hitelközvetítők, zálogházak és biztosítók is. Összesen két tucat ilyen kérvényt kezeltek, ennek felét elutasították, a többit most vizsgálják. Január óta megnőtt az engedélyeket megújítani szándékozó pénzügyi vállalkozások száma: most 70 ilyet tartanak számon, többségük már évek óta a piacon van.
Természetesen minden megfigyelő tudja, hogy Ukrajna a fent jelzett és javulást mutató adatokat önerőből nem tudta volna elérni és a jövőben is kell a külföldi köldökzsinór. Az Európai Unió épp a múlt héten utalta át a makrofinanszírozási segítség újabb, 1,5 milliárd eurós csomagját. Más nemzetközi szervezetek emberei rendszeresen megfordulnak Kijevben, hogy finomítsák az általuk nyújtott hitelek és támogatások feltételeit, ami közül az egyik legfontosabb a korrupcióellenes konkrét lépések ellenőrzése.
Az eddig megszavazott és részben már folyósított sok milliárd eurós vagy dolláros hitelek egy része az állami gépezet és az infrastruktúra működtetésére, az állami alkalmazottak fizetésére érkezett vagy fog érkezni. A múlt héten viszont aláírtak egy másik, kifejezetten a termelést támogató szerződést is, amiről az Interfax Ukraine hírügynökség számolt be. A Világbankhoz tartozó International Finance Corporation (IFC), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) valamint az amerikai állami International Development Finance Corporation (IDFC) 480 millió dolláros hitelt ad az Ukrajnában működő és ott a legnagyobb, nemzetközi hátterű csirkegyárnak, az MHP nevű agrárholdingnak.
A hitelt azért folyósítják, hogy a társaság újrafinanszírozhassa korábbi kölcsönét és kötvényprogramját, továbbá energetikai fejlesztéseket és a tápszerellátást segítő beruházást valósítson meg. Az EBRD a félmilliárdos összeg rá eső részére külön állami garanciát kapott több nyugat-európai uniós országtól, valamint Kanadától, az Egyesült Államoktól és az Egyesült Királyságtól.
Az MHP 28 ezer embert foglalkoztat, s noha a háború kitörése után pár hónapig voltak kisebb leállások, a működést mind a mai napig fenntartotta, sőt, kissé növelni is tudta. A holding 2500 kistermelővel áll üzleti kapcsolatban, ezen kívül mintegy 2000 kisboltot szolgál ki feldogozott hústermékeivel.
A kormány benyújtotta a feltárásról szóló törvényjavaslatot. 
