|
| (Fotó: Wikimedia Commons) |
Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta tavaly szeptemberben az Európai Unió csalás elleni hivatalától (OLAF) érkezett jelentések alapján. A képviselő a gyanú szerint 2012-2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel, de valójában az érintettek nem is jártak Brüsszelben és semmilyen munkát nem végeztek.
Sajtóhírek szerint a plenáris ülés döntése nyomán Kovácsot gyanúsítottként idézheti be a Központi Nyomozó Főügyészség csalás és magánokirat-hamisítás miatt.
Az EP jogi bizottsága hétfőn tett javaslatot Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztésére. A határozatban kitértek rá, hogy a képviselő háromszor is elfogadta a testület meghívását egy meghallgatásra, azonban végül egyszer sem jelent meg.
A képviselő mentelmi jogát egy másik ügyben már felfüggesztette az uniós parlament 2015 októberében, miután Kovács egy jelenleg is aktív, egykori KGB-ügynökkel kapcsolatos nyomozás során az Alkotmányvédelmi Hivatal látókörébe került. A polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel látogatott Moszkvába.
A jogi védettség konkrét bűncselekmény gyanúja miatt kérhető, minden újabb ügyben ismét kérelmezni kell.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
