Március 3-án dönt az Európai Bíróság abban a perben, amelyet a Tesco áruházlánc itthon indított a magyar állam ellen, a válságot követően bevezetett kiskereskedelmi különadó ügyében. A luxembourgi testület várhatóan azt állapítja majd meg, hogy nem sértett uniós jogot a sávos különadó - írta keddi lapszámában a Magyar Nemzet.
A 2010-ben bevezetett különadóból négy év alatt összesen 86 milliárd forint befizetés érkezett a büdzsébe a kiskereskedelmi ágazatból. A Tesco ennek nagyjából negyven százalékát, vagyis mintegy 35 milliárd forint adó befizetésének jogosságát vitatja. A multicég keresetében azt sérelmezi, hogy a magyar kiskereskedelmi láncoknak nem, csak a külföldieknek kellett progresszív válságadót fizetniük.
A perben tavalyelőtt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Európai Bírósághoz fordult jogharmonizációs vizsgálatért. A Tesco-ügyben a magyar bírák várhatóan még az idei első fél évben meghozzák a végleges döntést - írta a lap.
Március elején a távközlési különadóról is ítélkezik az európai testület a Vodafone magyar állam ellen kezdeményezett perében. A lap emlékeztet arra, hogy a tavaly már ismertetett uniós főtanácsnoki indítványok alapján az Európai Bíróság várhatóan igazat fog adni a magyar kormánynak, vagyis azt állapíthatja meg, nem ütközik az uniós állami támogatások szabályaival és a letelepedés szabadságával a sávosan alkalmazott adóforma.
A német autóipar nem találja a kiutat. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
