Több kérdésben megállapodott Orbán és Tarlós

Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 2018. november 17-én. MTI/Koszticsák Szilárd

A tanács hatáskörébe tartozik a Budapestet érintő valamennyi kiemelt állami és önkormányzati beruházás, így a Budapest 2030 terv elfogadása is - tartalmazza a főváros és a kormány együttműködéséről szóló, 15 pontból álló megállapodás, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester írt alá szombaton.

Tarlós István a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a kormányfő jelenlétében jelentette be, hogy a rendezvény előtt aláírták a tekintélyes horderejű és széleskörű megállapodást, amelynek eredményeképpen a főváros forrásbiztosítási lehetőségei előremozdulnak.

Újra inndul a főpolgármesteri posztért

Tarlós István elfogadta azt a felkérést, hogy induljon az őt korábban is jelölő politikai szövetség főpolgármester-jelöltjeként a jövő őszi önkormányzati választáson.

A dokumentum szerint még az idén kormányhatározat alapján, jogszabályba foglalva, határozatlan időre megalakul és megkezdi működését a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, amelynek a miniszterelnök az elnöke, a főpolgármester a társelnöke.

A fórum hatáskörébe tartoznak a Budapestet érintő kiemelt állami és önkormányzati beruházások, ide értve minden hosszú távú fejlesztési célt és tervet, a konkrét projekteket, a Budapest 2030 terv áttekintését és elfogadását is.  (Hogy milyen fejlesztések lesznek a következő években Budapesten, arról részletesen ebben a cikkben írtunk.)

A tanács állásfoglalásai alapján hoz majd az érintett kérdésekben döntést a kormány és a Fővárosi Közgyűlés, a testületet "Tarlós István főpolgármestersége idején a most létrehozott struktúrájában és jelenlegi kompetenciái mellett tovább működtetik".

MTI/Koszticsák Szilárd

A megállapodás része, hogy a kormány és a közgyűlés közösen dolgozza ki és elfogadja a főváros 2030-ig szóló stratégiai fejlesztési tervét, amellyel kapcsolatban a főpolgármestert vétójog illeti meg. Az előkészítés során a felek közösen kezdeményeznek egy civil és szakmai szervezetek bevonásával lezajló, a közösségi tervezés előnyeire épülő párbeszédfolyamatot.

Metróalap

A dokumentum arra is kitér: a kormány és a főváros tárgyalásokat folytat egy a jövőbeni beruházások fedezetét is biztosító metróalap létrehozásáról, hogy elkerüljék a fedezethiányos helyzeteket, egy másik pont szerint pedig a jövőben kötelező a főpolgármestert meghívni azokra a kormányülésekre, amelyeken Budapestet érintő napirendi pontot is tárgyalnak.

Budapest önállóságának garantálása jegyében kimondták: ahogyan a kormány megalakulása óta, úgy a jövőben sem készül olyan döntés, szabály- vagy intézkedéstervezet, amely csökkentené, csorbítaná a fővárosi önkormányzat vagy a főpolgármester jogait, hatáskörét, alkotmányos jogállását. A felek "az ezekre vonatkozó törvényi szabályozást megfelelőnek tartják".

Az egyezmény tartalmazza azt is, hogy Budapesten a jövőben is az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. végzi a hulladékbegyűjtést és -elszállítást, az ezzel foglalkozó nemzeti holding pedig a korábbi beszedési hatékonyság arányában, havi ütemezésben fizeti a társaságnak az átadott követelések ellenértékét.

Tarlós a gáton

A dokumentumban az áll: a miniszterelnök támogatja azt a jogszabály-módosítást, hogy 2020 első napjától ismét a főpolgármester vezesse az árvízi védelmi bizottság munkáját. Emellett a kormány felülvizsgálja Budapest önálló árvízi védekezésének "realitását és annak jogi körülményeit is a város anyagi teljesítőképességének figyelembevételével".

Egy másik pont kimondja, hogy a főváros kizárólagos vagy többségi tulajdonában lévő közszolgáltató cégek továbbra is Budapest tulajdonában vagy felügyelete alatt maradnak, a kormány pedig egyetért azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszerezzék a Fővárosi Csatornázás Művek Zrt. kisebbségi tulajdonrészét és az ahhoz kapcsolódó menedzsmentjogokat. A kabinet megvizsgálja, mivel tudja ebben támogatni a fővárost.

A felek a szöveg szerint egyetértettek abban, hogy ha az Európai Unió nem támogatja a vízcsőcsereprogramot, akkor a Fővárosi Vízművek javára e célra számításba vett 27,8 milliárd forintot - a szaktárcával egyeztetve - más célra használhassa fel az önkormányzat.

Együtt nézik át a költségvetést - megszüntetik a BKK-t?

Megállapodtak abban is, hogy a jövő év végéig a felek közösen áttekintik a főváros költségvetésének bevételi szerkezetét és az arra alapvető hatással bíró forrásmegosztási szabályokat, és "megvizsgálják a módosítások célszerűségét és lehetőségét".

Emellett a következő mintegy másfél évben a főváros felülvizsgálja a kizárólagos tulajdonában lévő cégportfóliót, egyszerűsíti azt, ennek részeként pedig "egyszerűsíti, illetve adott esetben szintén megszünteti a BKK-t".

A dokumentumban az áll: a miniszterelnök és a főpolgármester negyedévente rendszeresen, szükség esetén bármelyikük kezdeményezésére áttekintik a megállapodásban foglaltak időarányos teljesülését, illetve az időközben felmerült fővárost érintő ügyeket.