A reálbérek az októberi 0,1 százalékos infláció mellett 4,7 százalékkal nőttek, azonban a közfoglalkoztatottak nélkül számolva a reálbérek 5,5 százalékkal emelkedtek. A versenyszférában 3,9 százalékra lassult bérnövekedés, míg a havi rendszeres bérnövekedés 3,6% volt.
A költségvetési szférában a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,7 százalékkal emelkedtek a bérek, amit a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók kiegészítő pótlékának bevezetése befolyásolt. Az alkalmazásban állók létszáma a nemzetgazdaságban 3,1 százalékkal bővült, a létszámnövekedés a közmunkaprogramok nélkül is elérte a 2,2 százalékot.
Többen is dolgoznak
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint kedvező, hogy a vállalkozásoknál 2,9 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi. Tavaly 3 százalékkal emelkedtek a bruttó és nettó bérek, azonban a közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó és a nettó bérnövekedés 4,9% volt, ami a tavalyi -0,2 százalékos infláció mellett 5 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményezett.
Idén 4 százalékos átlagos bérnövekedés és a várhatóan stagnáló infláció hatására 4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Jövőre szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számítunk, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2 százalékhoz közeli infláció mellett 3,5 százalékhoz közeli mértékben emelkedhet a nettó reálbér. A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években.
A háztartások is szabadabban költenek
Idén a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növelte a háztartások elkölthető jövedelmét. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
Az orosz központi bank pénteken már a negyedik egymást követő ülésén döntött úgy, hogy nem változtat az évi 21 százalékos irányadó kamatszinten. 
