Az előző hónapban 75 600 magyar munkavállalót tartottak nyilván Ausztriában, ami csak 90 fővel maradt alatta az előző havi értéknek, ami akkor mindenkori rekord volt. Egy év alatt a növekedés 6275 fő volt.
Augusztusban az összes ausztriai munkavállaló száma is visszaesett 30 ezer fővel, de ez szezonális hatás lehet, egy év alatt, augusztustól augusztusig így is 47 ezer fő volt a növekedés. A hónap során csak mintegy 2500 fővel esett vissza a külföldi munkaerő létszáma, vagyis ismét nőtt a súlyuk az osztrák állampolgárok rovására.
A legtöbb országból érkezett dolgozók létszáma csökkent, a magyarokénál valamivel jobban esett a lengyeleké, szlovákoké és cseheké, a horvátoké. Nőtt viszont a szerbek létszáma 259 fővel, a románoké 213-al, 131-el pedig a szlovén állampolgárok száma. A koszovóiaknál, akik nemrég tömegesen próbáltak Németországba települni, de jórészt hasztalan, 98 fős volt a létszámbővülés.
Az „ázsiaiak” foglalkoztatása 151-el nőtt, ez utóbbiban feltehetően a mostani menekülthullámban érintett szír, iraki, afgán állampolgárok is benne vannak, nemcsak a távol-keletiek. Pár tucatnyi afrikai és amerikai származású személyt is alkalmaztak.
Korábbi becslések szerint a magyar dolgozók majdnem fele is naponta ingázhat munkába a határközeli településekről. Reméljük, egyik ingázó sem veszítette el amiatt az állását, hogy augusztus utolsó napjaitól kezdve hol a magyar, hol az osztrák vasúttársaság nem volt képes vagy hajlandó szállítani az utasokat a két ország között.
Azután a hegyeshalmi határátkelőt zárták le időnként, illetve a határellenőrzés miatt voltak torlódások, elterelések. Az ingázók életét azonban biztosan nem könnyítették meg, főleg hogy akkoriban értek véget a nyári szabadságok is.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
