Hétfőn Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein és a hozzájuk csatlakozó Egyiptom azzal vádolta meg Katart, hogy támogatja a terrorizmust, ezen belül Iránhoz kötődő síita szervezeteket, valamint a szunnita Al-kaidát és az Iszlám Államot. Ezt célszerű lett volna a katari kormánnyal megpróbálni diplomatikusan rendezni, de Donald Trump módjára rögtön nagy hangoskodás lett, nem zárható ki, hogy pont az amerikai elnök két héttel ezelőtti felszólításának igyekeznek látványosan eleget tenni, hogy küzdjenek a terrorizmus ellen.
Meglepetés az Emírségektől
A módszer mindenesetre ijesztő: a Bloomberg szerint Szaúd-Arábia lezárta határát a szárazföldön csak hozzá kapcsolódó kis félszigeti állammal, az érintett országok nem engedik be a katari légitársaság járatait légterükbe, és kiutasítják a katari polgárokat. Különösen és meglepően az Emírségek keményített be legjobban: a Katarban élő külföldiek sem kaphatnak vízumot, és ami a legrémisztőbb: aki a közösségi média felületeken dicséri Katart, az 15 év börtönre ítélhető (ez aztán a szólásszabadság!)
Mindez azért meglepő, mert az Egyesült Arab Emirátusok, különösen Dubaj, rendkívül népszerű turistacélpont önmagában is, ezenkívül fontos átszállóhely a Távol-Keletre utazóknak. Katar ugyancsak népszerű átszállóhely, hisz a katari légitársaság is sok utast szállít Európa és a Távol-Kelet között. Az Emírségek külügyminisztere a Bloomberg szerint hozzátette, hogy nem is valószínűsít gyors megoldást, szó sem lehet a status quo visszaállításáról, komoly bizonyítékot akarnak látni, hogy Katar irányt váltott.
A kis ország
Katar egy rendkívül kis területű, 11 500 négyzetkilométeres sivatagos félsziget, viszont elképesztő mennyiségű olajjal és gázzal rendelkezik, a világ elsőszámú cseppfolyósított gáz exportőre. Nagyjából 2,7 millió lakosa van, de csak kb. 20 százalékuk helyi arab, a többiek vendégmunkások a legkülönbözőbb helyről. Az ország 335 milliárd dolláros tartalékalapot halmozott fel az olaj-, és gázexportból kedvezőtlen árváltozások vagy olyan helyzetek esetére, mint a mostani.
Az országnak mindent importálnia kell, de ennek az alapnak köszönhetően meg tudja ezt oldani akkor is, ha az érintettek nem kereskednek vele. Légitársaságánál is külön költségek fognak jelentkezni, mivel nagy kerülőket kell tenni hogy ne repüljenek át Szaúd-Arábia fölött. Ha a válság elhúzódik, már megviselheti az országot, bár normál körülmények között egy ilyen vitát gyorsan rendezni lehet.
Van, aki tárgyalna
Kérdés, lesz-e erre politikai szándék, mindenesetre vannak a térségben olyan országok, mint például Törökország és Kuvait, akik szeretnék elősegíteni a rendezést. Kuvait vezetője körútra indult az érintett fővárosokba, hogy enyhítse a feszültséget, és Törökország is felajánlotta, hogy megpróbálná elsimítani a nézeteltéréseket.
A Budapest Airport Zrt. 2025-ös értékesítés nettó árbevétele 475,531 millió euró volt, az előző évi 412,584 millió euróval szemben. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
