A kínai vezetés hivatalos jegyzékben tiltakozott az amerikai kormánynál, amiért Trump múlt pénteken telefonon beszélt Caj Jing-ven tajvani elnökkel, ezzel felélesztve a Tajvan és az USA közötti, 1979 óta befagyasztott diplomáciai kapcsolatokat. Peking arra kérte az amerikaiakat, hogy körültekintéssel kezeljék a tajvani helyzetet, és kerüljék a szükségtelen zavarokat az amerikai-kínai kapcsolatokban. Az Egyesült Államok 1979 óta nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot a de facto önálló országként működő Tajvannal, miután Jimmy Carter volt elnök kormánya elismerte a Kínai Népköztársaságot és az "egy Kína" elvét, amely azt hirdeti, hogy a szárazföldi Kína és Tajvan egy ugyanazon ország.
Új Kína-politika a Külügyminisztérium kihagyásával?
|
| Káncz Csaba |
Trump telefonhívása egy olyan pillanatban érkezett, amikor az egyre feszültebb kínai-japán viszony és a Dél-kínai-tenger szigetei felett egyre élesedő területi vita közepette amúgy is forrong a térség. Ilyen körülmények közt a Kína és Tajvan közti viszony elmérgesedésének lehetősége az elmúlt évtizedeknél sokkal inkább magában hordozza a regionális eszkaláció veszélyét, hiszen egy Kína és Tajvan közti konfliktust minden környékbeli szereplő a saját hasznára próbálhat fordítani. Márpedig Tajvan júliusban hadihajót is küldött járőrözni a Dél-kínai-tengernek arra a vitatott részére, amit sajátjának tart.
Az amerikai konzervatív sajtó üdvözölte Trump hívását, amellyel szerintük teljesen új alapokra helyezi Washington Kína-politikáját. Trump a telefonhívás alatt „elnöknek” szólította a tajvani vezetőt, amellyel gyakorlatilag önálló állami vezetőként ismerte el. Ráadásul „Tajvannak” nevezte az országot, amitől szintén szívszélhűdést kaptak Pekingben – sőt Ausztráliában is!
Mi több, a beszélgetés előtt Trump nem konzultált sem a Fehér Házzal, sem pedig a Külügyminisztériummal, amelyek bizonyosan megpróbálták volna megállítani őt. Az amerikai konzervazív sajtó szerint ezzel Trump megragadta a kezdeményezést, válságot idézett elő a pekingi vezetők körében – és mindezt több mint egy hónappal hivatalba lépése előtt. Chris Murphy demokrata szenátor szerint viszont Trump mindenfajta átfogó terv nélkül hajtotta végre radikális fordulatát, márpedig a háborúk éppen így szoktak kezdődni.
A fantasztikus emberek fantasztikus országa
Mindenesetre Trump telefonjai a világ vezetői számára valóban azt mutatják, hogy komoly zavar van az Erőben. A hívások során például csodálatát fejezte ki olyan despoták irányába, mint a kazah és a pakisztáni vezetők. Theresa May brit miniszterelnöknek pedig azt mondta, hogy „ha az USÁ-ba utazik, akkor legyen szíves előzetesen tudatnia velem” (sic).
Navaz Sarif pakisztáni elnökkel folytatott telefonja komoly aggodalmakat keltett, hiszen Washingtonnak az utóbbi években a terrorizmus támogatása és a nukleáris proliferáció miatt sok fejtörést okoz az ország. Ehhez képest Trump a pakisztáni vezetőt „nagyszerű fickónak” nevezte a telefonban, a pakisztániakat pedig „a világ egyik legintelligensebb népének”. Amikor Sarif meghívta Pakisztánba, Trump azt válaszolta: „alig várja már, hogy meglátogassa a fantasztikus embereknek azt a fantasztikus országát”. Washington legfőbb regionális szövetségesénél, a Pakisztánnal éppen a háború szélén egyensúlyozó Indiában a hír komoly megütközést keltett a politikai vezetésben. Megfigyelők szerint Trump telefonja csak tovább növelte a fegyveres konfliktus esélyét Iszlámábád és Új Delhi között.
Káncz Csaba jegyzete
Nem tett jót a magyar fizetőeszköznek a Trump-Zelenszkij csörte. 
