|
| Donald Trump Miamiban 2020. január 3-án. EPA/CRISTOBAL HERRERA |
A mikroblogban Donald Trump az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett, s Washington erre válaszul a túszok számával megegyező, vagyis 52 iráni célpontot bombázott.
Legyen ez figyelmeztetés, hogy ha Irán bármennyi amerikaira vagy amerikai érdekeltségekre csapást mér (...), mi 52 iráni helyszínt (az Irán által ejtett 52 amerikai túsznak megfelelően) vettünk célba, némelyikük nagyon is fontos volt Irán és az iráni kultúra számára, s ezekre a célpontokra és magára Iránra most is nagyon gyorsan és nagyon keményen le fogunk sújtani. Az Egyesült Államok nem akar több fenyegetést
- írta Trump a mikroblogban.
Titkosított dokumentum
A Twitter-bejegyzést Trump nem sokkal azt követően tette közzé, hogy a Fehér Ház bejelentette: hivatalosan is értesítette a kongresszust a Szulejmáni tábornok és konvoja elleni, a bagdadi nemzetközi repülőtér mellett péntekre virradóra végrehajtott légicsapásokról.
A dokumentum kézhez vétele után Nancy Pelosi házelnök azt mondta: igencsak szokatlan, hogy egy ilyen dokumentumot titkosítottak, mert ez szerinte azt jelzi, hogy
a kongresszust és az amerikai népet homályban hagyják a nemzetbiztonságunkat illető kérdésekben.
Trump célzása az 1979-es válságra az Egyesült Államok történelmének egyik megalázó epizódját idézte fel. Az iráni iszlám forradalom győzelme után az Egyesült Államok ellen tüntető teherániak behatoltak az amerikai nagykövetség épületébe, és 52 amerikai diplomatát és állampolgárt ejtettek túszul. A túszejtők vezetője egy fiatal orvostanhallgatónő, Maszumeh Ebtekar volt, aki később alelnök lett.
A túszválság 444 napig tartott, és Jimmy Carter amerikai elnök jórészt ebbe bukott bele. A túszok szabadon bocsátását az újonnan megválasztott elnök, Ronald Reagan érte el.
Célzott likvidálás egy harmadik országban
Mint arról beszámoltunk, az iraki fővárosban végrehajtott amerikai légicsapásokban életét veszítette Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milíciákat tömörítő ernyőszervezet vezetője.
A legfőbb iráni vezető, Ali Hamenei ajatollah válaszul könyörtelen bosszút helyezett kilátásba. Iránban harckészültséget rendeltek el. Teherán utcáin pedig csillagsávos lobogókat és izraeli zászlókat égettek a tüntetők.
Háttéranyagunk a témában: Itt várható az iráni bosszú – a megbújó kínai és izraeli kártya.
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
