2025-ben a nettó havi átlagos munkajövedelem Magyarországon 521 ezer forint volt. Az átlag mögött azonban szélsőséges különbségek húzódnak: a legmagasabb jövedelmű település és a legalacsonyabb között közel 13-szoros a különbség. A GKI a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján készített elemzése most térképre teszi, hol keresnek sokat, hol keveset, és mi mozgatja ezt az ollót.
Mekkora a különbség Budapest és a községek között, és mi magyarázza ezt?
Budapesten a nettó havi munkajövedelem 666 ezer forint volt 2025-ben, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 550 ezer forint, a városokban 502 ezer forint, a nagyközségekben és községekben 449 ezer forint. Budapest tehát 48 százalékkal magasabb jövedelmet mutat a községeknél, és 21 százalékkal a megyei jogú városokat is meghaladja. A GKI számítása szerint a munkajövedelmek eltéréseit döntően a földrajzi elhelyezkedés magyarázza: az egyenlőtlenségek több mint 80 százaléka ebből fakad, nem a településtípusból.
Hol a legmagasabb és hol a legalacsonyabb a munkajövedelem, és mi az extremitás mögött?
A tíz legtöbbet kereső település közül – a kiugró budapesti II. és XII. kerületen kívül – öt Pest megyei község: Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom. Mellettük egy borsodi (Tornakápolna), két veszprémi (Németbánya, Salföld), egy Nógrád megyei (Garáb) és egy Győr-Moson-Sopron megyei (Maglóca) község fért be a top tízbe. Ebben a körben a legalacsonyabb érték is 810 ezer forint, a települési csúcs 920 ezer forint (Telki), Budapesttel együtt pedig 981 ezer forintra emelkedik a maximum. A tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A legszegényebb településen, Csenyétén a havi nettó munkajövedelem 75 ezer forint, a kategória felső határa is csak 158 ezer forint.
Fotó: GKI
Van-e felzárkózás, és hol a leglassabb a változás?
Pozitív tendencia, hogy a munkajövedelmek százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek az elmaradottabb területeken. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése bértorlódás révén elsősorban az alacsony jövedelműek bérét emeli. A legnagyobb százalékos növekedést Pest, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatta. Átlag alatti a növekedés a Dunántúl északi részén, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében. Nominálisan azonban más a kép: Budapest 60 ezer forinttal, Pest megye 54 ezer forinttal emelkedett, míg az északkelet-magyarországi és alföldi régiók nominálisan a legkevesebbet nyertek. Az olló lassan zárul, de zárul.
A teljes elemzés ide kattintva érhető el.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
