Az Európai Uniónak gátat kell szabnia az agresszív orosz politikai törekvéseknek, és közös uniós stratégia kialakításával elő kell készítenie a jövőbeli demokratikus Oroszországgal folytatni kívánt együttműködést; Kínával a globális problémák közös kezelése mellett az uniónak rá kell mutatnia az emberi jogi jogsértésekre is - szögezték le az Európai Parlament képviselői állásfoglalásukban.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az Oroszországgal kapcsolatos állásfoglalásukban a képviselők hangsúlyozták:
"a jelenlegi tekintélyelvű rendszer működése ellenére az uniónak olyan stratégiát kell kialakítania, ami számol Oroszország demokratikus átalakulásával".
Az EP szerint az uniónak az Egyesült Államokkal és más hasonló gondolkodású partnerekkel szövetségben kell ellensúlyoznia "a demokrácia és az európai politikai berendezkedés meggyengítésére törekvő Oroszország és Kína erőfeszítéseit", illetve további szankciók kivetését is meg kell fontolnia.
Addig, amíg Putyin hatalmon van
Az állásfoglalás szerint fel kell számolni az EU függőségét az orosz földgáztól, kőolajtól és egyéb nyersanyagoktól, "legalább addig, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmon van".
A Kínával kapcsolatban az EP szintén új uniós stratégiát vár. Az elfogadott állásfoglalásban az uniós parlament ehhez hat fő irányt jelölt ki: együttműködést a globális problémák terén, szerepvállalást a nemzetközi normák és az emberi jogok támájában, az uniós kockázatok és sebezhetőségek beazonosítását, partnerségek kiépítését a hasonló gondolkodású országokkal, az uniós stratégiai autonómia előmozdítását és az alapvető európai érdekek és értékek védelmét.
A képviselők azt javasolták, hogy az emberi jogok, az éghajlatváltozás, a nukleáris leszerelés, az egészségügyi válságok és a multilaterális intézmények reformja témájában folytassa az együttműködést Pekinggel. Noha az EU és Kína közötti kapcsolat stratégiai fontosságú, a felek közötti átfogó beruházási megállapodás ratifikációs folyamata addig nem indulhat el, amíg Peking fel nem számolja az EP-képviselők és az uniós intézmények elleni szankcióit.
A képviselők végezetül elítélték az emberi jogok rendszerszintű megsértését Kínában, ugyanakkor rendszeres párbeszéd megkezdését sürgették az EU és Kína között.
III. Károly király elfogadta a brit miniszterelnök lemondását. 
