Közeleg a tanévkezdés, fontos tudatosítani, hogy most a járványhelyzet miatt fokozott a szülők és a tanárok felelőssége. A pedagógusoknak a szokásoknál is nagyobb figyelemmel kell lenni mind a saját, mind a gyermekek, a diákok egészségi állapotára, és koronavírus-fertőzésre utaló tüneteire - írja a koronavirus.gov.hu.
- Ha egy szülő, gondviselő, vagy egy tanár, óvodapedagógus a fertőzés tüneteit észleli egy gyermeken, diákon, akkor gondoskodni kell annak mielőbbi elkülönítéséről.
- A legfontosabb, hogy tünetes, beteg gyermeket a szülőknek most nem szabad iskolába, óvodába engedni, mert azzal az egész közösség egészségét, és az iskola, óvoda zavartalan működését veszélyezteti.
- Fertőzésgyanús gyermeknek otthon kell maradnia, és a szülőnek telefonon kell értesíteni a gyermekorvost vagy háziorvost.
A kormány hagyományos működési rend szerinti tanévet tervez, és szeretné elkerülni az iskolák és az óvodák működését korlátozó intézkedéseket. Hangsúlyozzák, hogy a szülői és tanári egyéni felelősség most még nagyobb abban, hogy ne veszélyeztessük egymás egészségét, az iskolák működését és a szülők munkavégzését.
A szülőknek, tanároknak fontos tisztában lenni a koronavírus-fertőzés tüneteivel, amelyek közül a leggyakoribban a láz, a fáradtság és a száraz köhögés. Egyes betegeknél jelentkezhet izomfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, hasmenés, légszomj. Emellett az új koronavírus-fertőzés egyik jellegzetes tünete az íz- és a szaglásérzékelés zavara, vagy elvesztése, amely sokszor az egyetlen tünet. Ha valaki a felsorolt tüneteket észleli a gyermekén, tanítványán, akkor kérik, hogy ne engedje a gyermeket közösségbe.
A legenyhébb tüneteinek jelentkezése esetén se engedjék közösségbe a gyermeket, illetve a pedagógusok is maradjanak otthon ebben az esetben!
A szülőket arra is kérik, hogy a már nagyobb - felsős, középiskolás – gyermekeikben is tudatosítsák a járvány veszélyét, a koronavírus tüneteit, hogy azok megjelenése esetén, ők is jelezni tudják azt szüleiknek, tanáraiknak.
Továbbra is alapelv, hogy az a szülő, akinek a gyermeke koronavírus-fertőzés tüneteit mutatja (vagy a pedagógus), telefonon hívja fel a háziorvost, vagy gyermekorvost, és ne vigye a rendelőbe a gyermeket. Amennyiben az orvos véleménye szerint a gyermeknél fennáll a fertőzés gyanúja, akkor az orvosnak a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott eljárásrend alapján kell eljárnia és kezdeményeznie kell a laboratóriumi vizsgálatot. Ennek eredménye határozza meg a további intézkedéseket.
Ha egy diáknál az iskolában, tanítás közben jelentkeznének tünetek, akkor gondoskodni kell mielőbbi elkülönítéséről, az iskolaorvos és a szülő értesítéséről.
Az EMMI által kiadott Intézkedési terv szerint a tanítási órákon, foglalkozásokon a maszk viselése *lehetséges*, de nem kötelező, illetve amennyiben a védőtávolság nem tartható be a közösségi tereken, úgy az általános iskola felső tagozatában és a középiskolákban az ott tartózkodás idején *javasolt* a szájat és orrot eltakaró maszk viselése. Az iskolavezetésének lehetősége van arra, hogy ezen túlmenően
szabályozza az iskola épületében a maszkviselést. Ugyanakkor mérlegelniük kell, hogy ez milyen hátrányokat jelenthet a nevelő-oktató munka folyamatában, illetve az egész napos maszkviselés mennyire terheli meg a
tanulókat és a felnőtteket.
Ha egy iskolában, óvodában megjelenik a koronavírus, akkor a járványügyi hatóság a már megszokott eljárásrend szerint elvégzi a kontaktkutatást és megteszi a szükséges intézkedéseket. Ha egy intézményben felmerül a csoportos megbetegedés veszélye, akkor az Operatív Törzs Járványügyi Bevetési Egységének bevonásával döntenek a beavatkozásokról.
Magyarországhoz hasonlóan Csehországban sem lesz a tanulók számára a szájmaszkok viselete. A cseh szakemberek és az illetékes politikusok körében megoszlanak a vélemények, viták vannak az iskolai maszkviseletről. A politikusok korábban hajlottak az arcmaszkok bevezetésére, miután azonban ez heves ellenállást váltott ki az iskolák körében, a tanulók szájmaszkhasználata lekerült a napirendről, de minden iskolában fokozott higiéniai óvintézkedéseket vezettek be.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
