„Itt most minden dilemma!” – válaszol Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége Országos Választmányának tagja arra a kérdésre, milyen problémákkal indul idén a tanév.

Mint mondja, dilemma például az, hogy miképpen lehet megoldani a jelenlegi létszámokkal a tanév indítását? Rengeteg ember hiányzik a rendszerből, sőt, még több is, mint amiről beszélnek, mert most már a szakképzésben tapasztalható munkaerőhiányt nem lehet látni, mert nem jelenik meg a közigazgatási állások között, hiszen kiszervezték őket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alól.

De itt van a megbízási szerződésesek problémája is. A digitális oktatásra való átállással elküldték őket, s kérdés, hogy ezek a zömében nyugdíjasok bevállalnak-e újra ilyen bizonytalanra feladatot?

Védelem nélkül nap mint nap

„Aztán maga az indulás is problémás, mert mindenféle védelem nélkül tárjuk ki az iskolák kapuit” – mondja a pécsi tanárnő.

Hiszen nem kell a szülőknek nyilatkozatot kitölteni, hogy hol jártak az előző 14 napban, pedig biztosan lesznek, akik épp Horvátországból esnek be az évnyitóra, nincs tesztelés, nincs hőmérőzés, nincs távolságtartásra lehetőség, nem kötelező maszkot viselni, gyakorlatilag semmiféle védelem nincs!

A fertőtlenítésre egész biztosan nem lesz létszáma az intézményeknek, hogy napközben rendszeresen megoldják úgy, ahogy a járványügyi protokollban szerepel. Pedig a közoktatásban dolgozók jelentős része veszélyeztetett az életkora, vagy a krónikus alapbetegségei miatt, illetve azok is, akik az idős hozzátartozójukat kénytelen ellátni.

„Igazából eredetileg a veszélyeztetett korosztály 60 év feletti volt, aztán az érettséginél hirtelen megcsúszott 65-re, mert akkor nem lehetett volna érettségiztetni. Hogy lehet, hogy mindig az igényeknek megfelelően alakítják a követelményeket?” – teszi fel a költői kérdést a PDSZ pécsi ügyvivője.

Csúsztatott vagy hibrid oktatás?

Az oktatás hagyományos módon indul, a járványügyi intézkedési terv pedig a csúsztatott oktatásról (délelőtti-délutáni megosztás) hallgat. Az intézményekben elvileg volna lehetőség arra, hogy meghatározzák hogyan kezdődjön a tanítás, de mindenki a tankerületi központokra és más hatóságokra vár, mert az intézményi autonómia elég szűk.

„Bár hiába lenne megoldható a felső évfolyamokban a csúsztatott oktatás, nincs elegendő létszámunk hozzá, a meglévő tanárok is hosszabb ideig lennének kitéve a fertőzésveszélynek, akiknek a túlórát ki kéne fizetni, de ezt ugye nem szokták, s még az iskoláknak is nagyobb rezsiköltséget jelentene.”

A felmerült hibrid oktatásról pedig az a véleménye, hogy a paralel zajló hagyományos és online tanítást meg is kéne fizetni, de még akkor sem lehetne győzni azt a munkamennyiséget.

Semmi érdemi nem történt a nyáron

„Komolyan az volt a kormány legfontosabb feladata, hogy iskolaőröket toborozzon és képezzen? Ami alatt például akciótervet lehetett volna kidolgozni, ha ismét digitális oktatásra kerül sor? Vagy felszerelhették volna eszközökkel a tanulókat, illetve a kormánynak döntenie kellett volna arról is, hogy a munkáltatóknak és munkavállalókat hogyan támogassák abban, ha otthon kell maradnia valakinek kisgyerekkel, mert keresőképtelenné válik arra az időre” – sorolja az elmaradásokat Nagy Erzsébet.

Jó lett volna ezeket a jogszabályokat előkészíteni, és a járványügyi protokollt is jogszerűen megalkotni. Ehelyett semmi sem történt a nyáron, például mai napig nem kaptak választ azok az intézmények, akik kértek plusz takarító személyzetet délelőttre. Annak idején sok iskolában kiszervezték a takarítást vállalkozóknak délutánra, s délelőttre csak 1-2 embert hagytak meg közalkalmazotti jogviszonyban. Ez a pár ember képtelen lesz majd megcsinálni a folyamatos napközbeni fertőtlenítést, amit a járványügyi intézkedési tervben előírtak.

„De legalább már van táblácskánk a vécében, ami a helyes kézmosásra figyelmeztet.”

Több autonómiát az iskoláknak!

Mindenki feszült, tele van indulattal és bizonytalansággal, s egymásnak feszülnek az álláspontok az iskolák és a szülők között is. A szülők többsége retteg a digitális oktatástól, hiszen munkába kell járnia, miközben az iskolakezdés 20-50 ezer forintjába kerül a családoknak úgy, hogy vannak, akik a járvány miatt munkanélküliek lettek, vagy bevétel nélkül maradtak.

„Probléma az is, hogy önálló döntési jogkör kéne az iskoláknak, de nem abban, hogy a saját járványügyi protokollját kidolgozza mindenféle eszköz, pénz, létszám és takarítószemélyzet nélkül, hiszen mi nem vagyunk szakemberek, hanem abban, hogy ha nincsenek meg a biztonságos, egészséges munkavégzés körülményei, esetleg fertőzést diagnosztizálnak, bezárhassa az iskolát a vezető és elrendelhessen digitális tanrendet.”

A PDSZ képviselője hozzáteszi: „Érdekes lesz, ha majd valamelyik gyerek belázasodik. Akkor szépen leültetjük az autoimmun betegséggel küzdő iskolatitkár mellé, amíg jönnek érte …”