Rendkívüli tanév elé néznek az iskolák
A koronavírus által átrendezett speciális tanév után a szeptember 1-jén kezdődő iskolai tanév megannyi kihívással néz szembe. Önmagában egyetlen egy probléma sem kicsi, hát még együtt. Összeszedtük, melyek ezek.
A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.
1. Hagyományos, digitális vagy hibrid oktatás?
Többen sima évkezdést jósoltak, hiszen a második hullámot is későbbre várták. A számok alapján azonban úgy tűnik, a járványgörbe előbb kezdett emelkedni, ami miatt a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hibrid oktatást javasol: egyik héten 3 nap, a másik héten 2 nap tantermi tanítás, a kimaradó napokon távoktatás legyen. Az első és második évfolyamon tanuló gyermekeknek folyamatos tantermi oktatást javasolnak. Más szakértők a régi-jó szocialista gyakorlatot, a délelőtti-délutáni megosztást javasolják. Emellett, ha járványgócok alakulnának ki, akkor a kormány helyi szinten fog beleavatkozni, az intézmények átmeneti bezárásáról dönthetnek.
Az egyetemek többsége hibrid oktatásra készül: a Corvinus Egyetemen például 40 főnél többen nem ülhetnek az előadótermekben, mert akkor online tartják az előadásokat. A hvg.hu szerint a SOTE negatív PCR-tesztet kér az elsősöktől a beiratkozás előtt, az Óbudai Egyetemen és az ELTE-n is hibrid oktatásra készülnek. De számos helyen, például a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Pécsi, Debreceni és Szegedi Tudományegyetemeken jelenléti oktatással készülnek, amely bármikor digitálissá tehető.
2. A második hullámban indul a tanév?
Úgy tűnik, igen. A nyár közepén még Merkely Béla, a SOTE rektora, az országos reprezentatív mérés vezetője is úgy jósolt, hogy október-november táján lesz a második hullám, s bár nem kizárt, hogy a hullám akkor csúcsosodik majd, a számok tekintetében úgy látszik, a fertőzésszámok előbb elkezdtek emelkedni. Ki lehet tehát jelenteni, hogy a második hullám egyre növekvő árnyékában indulnak szeptember 1-jén iskolába a gyerekek és az egyetemisták. Pénteken 40 új fertőzöttet regisztráltak, s az elmúlt egy hetet tekintve Budapesten (51) és Veszprém megyében (50) volt kiugró az új esetek száma, de Szabolcs-Szatmár- Bereg és Hajdú-Bihar megyében is jelentősebb növekedés volt.
3. Milyen járványügyi protokollt kövessenek az oktatási intézmények?
A Pedagógusok Szakszervezete arra kéri a kormányt, hogy augusztus 24-ig dolgozza ki azokat a járványügyi szabályokat, amelyeket a két hét múlva kezdődő tanév során betarthatnak. Például:
- havonta szűrjék a köznevelésben dolgozókat
- 100 tanulónként két db érintésmentes lázmérőt és fertőtlenítőket biztosítsanak
- határozzák meg a biztonságos menzai és büfés étkezés feltételeit
- tantermenként 14 fő lehessen jelen egyszerre
- biztosítsák a szülőknek az online napokon az otthonmaradást.
S emellett azt, hogy a hibrid oktatásból következő túlórákat fizessék ki a tanároknak.
4. Az újfajta iskolaérettségi vizsgálat miatt több éretlen elsős kezdi a tanévet?
Igen, és a beiratkozásuk is speciálisan, digitálisan történt, azaz nem volt kötelező megjelenniük személyesen az iskolában. Pedig épp az idén valóban több elsős kezdi meg a tanévet, hiszen a tavalyi törvénymódosítások értelmében egyrészt megszűntek a magántanulói státuszok, másrészt ebben az évben már az Oktatási Hivatal döntött az iskolaérettségi vizsgálatokról, mellyel kapcsolatban a Szülői Hang többször is felemelte a szavát, legutóbb 50 pontos problémalistát tettek közzé. Mivel az új törvény elvette a szülők jogát arra, hogy gyermekükről az őt ismerő óvodapedagógussal közösen döntsenek, az éretlen alsósok érkezése megrengetheti az oktatási rendszert, hiszen többszáz alsós tanító hiányzik. A KSH adatai szerint tavaly szeptemberben mintegy 80-90 ezer elsős kezdte meg a tanulmányait, számuk egyes becslések szerint a koronavírus évében tízezerrel lehet több.
5. Hogy debütál az iskolaőrség?
Bár 491 iskola szerepel azon a listán, ahol szeptember 1-jétől iskolaőrökkel kívánják az iskolai agressziót megfékezni, kérdés, hány intézményben debütálnak a tanév első napján. 1409 jelentkezőből végül 497 fő kezdte meg a továbbképzést, ugyanis kétharmaduk már a pszichológiai, erőnléti és egészségügyi előszűrésen elbukott. Az iskolaőrképzés egyébként 40 órás pedagógiai-pszichológiai, 24 órás bűnmegelőzési és konfliktuskezelési, 56 órás rendvédelmi és gyakorlati tanfolyamból áll, melyek mindegyike vizsgával zárul.
Ha nem teszik le elegen a vizsgákat, segítség lehet, hogy a rendőri szolgálati törvény szerint a rendőröket évente négy hónapra átvezényelhetik bármely szervezeti egységéhez, egy hónapig pedig szolgálati beosztásuktól függetlenül is áthelyezhetőek bármilyen más munkakörbe.
Az iskolaőri pozíciót bruttó 220 ezer forintos kezdő fizetéssel hirdették meg, amire még matematikatanár is jelentkezett, mondván: több fizetésért legalább nem kell dolgozatokat javítania.
6. Az új NAT is most indul?
Igen. A számtalan kritikát kapott új NAT szeptemberben indul felmenő rendszerben az 1., 5. és 9. osztályokban. Ennek kidolgozására a kormány több mint 1 milliárd forintot költött a Magyar Narancs szerint.
Az új NAT a kritikák szerint (többek között): nem gyerekbarát, erősen centralizált, normakövető, és a magyar és történelem tananyag is furcsán átalakult.
Még a Magyar Tudományos Akadémia is felajánlotta a kormánynak, hogy segít egy új NAT kidolgozásában. Választ nem kaptak. Miközben a koronavírus elsodorta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által májusra hirdetett NAT elleni tüntetést, addig most már az EMMI pályázatot hirdetett az új NAT-hoz és a kerettantervekhez igazított tanmenetekkel a vállalkozó kedvű pedagógusok számára. Augusztus 20-ig lehet pályázni, a motivációt pedig az elismerő oklevelek jelenthetik…
