Több német tartományban már augusztus elején elindult a tanév, a gyerekek visszatérhettek az iskolapadokba.
Nyitnak a németek
Német vizsgálatok alapján az oktatási intézményekben alacsony a fertőzésveszély – Szászországban például kétezer tesztelt diák és tanár között mindössze 12 pozitív esetet találtak júniusban.
Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a diákok és a tanárok nem játszanak döntő szerepet a koronavírus terjesztésében Németországban
– állapították meg az egyik tanulmány szerzői.
Az iskolák megnyitása azért is logikus lépés, mert a gyerekeknek szükségük van egymásra és arra, hogy a megszokott formában tanulhassanak.
Az tartományonként eltérő, hogy erre milyen biztonsági előírások mellett kerülhet sor. Számos helyen kötelezővé tették a maszk használatát a folyosókon és közösségi terekben, az észak-rajna-vesztfáliai középiskolákban pedig a tanórákon is kötelező maszkkal eltakarni a szájat és az orrot.
Ha a távolságot nem lehet betartani, akkor szükséges a maszkviselés
– mondta Karin Maag, a kormánykoalíciót vezető Kereszténydemokrata Unió parlamenti frakciójának egészségpolitikai szóvivője a Die Weltnek.
A pandémia közepén vagyunk. A vírus itt van, még ha nem is látható
- figyelmeztetett ezzel összhangban Angela Merkel német kancellár augusztus közepén, miután újból emelkedésnek indult a diagnosztizált fertőzöttek száma.
Szerinte a társadalmi élet akkor folyhat tovább, ha az emberek követik az alapvető szabályokat – ahol szükséges, ott hordanak maszkot és tartják a távolságot.
Megzavart kommunikáció
Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire alkalmazhatók ezek a szabályok a tanintézményekben.
A maszkpártiak szerint még mindig jobb „védőfelszereléssel” iskolába járni, mint sehogy sem. A német Gyerekorvosok Szakmai Egyesülete viszont úgy véli, hogy tanítás során nincs értelme maszkot hordani.
Hosszan tartó viselésük csökkenti a diákok teljesítményét, és zavarja a kommunikációt, hiszen így nem lehet valódi szemkontaktus tanár és diák között.
Emiatt német egészségügyi szakemberek csak a tantermen kívüli maszkhordást ajánlják, azt is elsősorban 10 év felettieknél.
Ami a többi szabályt illeti, számos tartományban az oktatás állandó csoportokban folyik, tehát a tanulók nem keveredhetnek.
Hessenben pedig csak a szabadban lehet „hangos” énekórát tartani és fúvóshangszerekkel zenélni. (Már ha nem esik az eső – a szerk.)
A britek is beindulnak
Angliában és Walesben – Nagy-Britanniát relatív későn ért el a járvány első hulláma – szeptemberben indul a hagyományos oktatás. Skóciában már az elmúlt napokban megkezdődött az iskola, és Észak-Írországban is megnyitotta kapuit számos tanintézmény.
Boris Johnson miniszterelnök azt kéri a szülőktől, hogy engedjék gyerekeiket iskolába.
Ahogy a tisztifőorvos mondta, az oktatási intézményekben nagyon kicsi a Covid 19 fertőzés veszélye. A gyerekek fejlődése, egészsége és közérzete szempontjából sokkal károsabb, ha továbbra sem járnak iskolába
-magyarázta a kormányfő.
Az iskoláknak minimalizálniuk kell a diákok „kontaktjainak” számát – tehát az egyes osztályok, évfolyamok nem keveredhetnek –, rendszeres kézmosásra kell ösztönözniük a gyerekeket, és még alaposabban kell takarítaniuk.
Azok a tanulók, akiknek családjában Covid-tünetes ember van, vagy akik magukon észlelnek tüneteket, nem járhatnak iskolába. Egyéb esetben viszont kötelező a jelenlétük.
Egy közelmúltban publikált brit tanulmány egyébként szintén azt állapította meg, hogy az iskolákban ritkák a koronavírusos esetek, valamint kicsi a járvány átadásának veszélye a gyerekek és a dolgozók között.
Franciázás maszkban?
Franciaországban, ahol a regisztrált fertőzések száma szintén növekszik, szeptember elsején kezdődik a tanév.
Az oktatás mindennél fontosabb
-mondta Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter. Itt is szigorítanak ugyanakkor a higiéniai előírásokon, és 11 éves kor felett kötelezővé teszik a maszkot a zárt terekben – még akkor is, ha biztonságos távolságot lehet tartani a többiektől.
A tervek szerint a tanulóknak az órákon is viselniük kell a maszkot, és a tanárok is csak akkor vehetik le, ha tartják tőlük az egy méteres távolságot.
Ez ugyanakkor minimum megnehezítheti a tanítást – különösen nyelvórákon, ahol meglehetősen nagy kihívásnak tűnik maszkban elsajátítani a helyes kiejtést.
Bonyolult lesz megértetni magam és megérteni, hogy mit mondanak a diákok
- magyarázta Caroline Louet történelem-földrajz szakos tanár a France 24-nek. Kérdés az is, mennyire várható el a gyerekektől, hogy fél napon keresztül mindenhol tartsák egymástól a távolságot.
Ugyanakkor még ilyen feltételekkel is jobb ötletnek tűnik iskolába járni, mint otthon maradni.
Diákjaim egy részének szociális és családi nehézségei vannak. Inkább az óráimon legyenek, mint otthon
- mondta Sullivan Caristan franciatanár.
Déli dilemmák
Olaszországban, ahol Európában elsőként söpört végig a koronavírus-járvány és már márciusban bezárták az iskolákat, szeptember 14-én kezdődhet a tanév. A kormány ugyan részben nyitva hagyja az online oktatás lehetőségét, de fő célja, hogy minél több diák térjen vissza az osztályokba, különösen az alsó évfolyamokon.
Arról még nincs döntés, hogy a gyerekeknek kell-e maszkot hordaniuk, és ha igen, hol. A tanárokat és a szülőket viszont biztosan maszkviselésre kéri a kormány.
A kabinet már kiírt egy tendert több mint kétmillió egyszemélyes pad beszerzésére, így a remények szerint el lehet majd kerülni a maszkos tanórákat.
Érdekesség, hogy a tornatermekben vagy az udvaron is szabad órákat tartani; a gyerekeket csak az egyik szülő kísérheti el, a testhőmérsékletet ugyanakkor nem kell ellenőrizni belépéskor.
A diákoknak egyébként minimum egy méteres távolságot kell tartaniuk egymástól a zárt helyiségekben.
Spanyolországban, ahol márciusban zártak be az iskolák, szintén szeptember elején indul újra a hagyományos oktatás, legalábbis a kormány szándékai szerint.
Az El País szerint ugyanakkor a diákok és a tanárok között is nagy a bizonytalanság: a növekvő fertőzöttségi számok miatt Madridban például senki sem tudja, hogy valóban visszatérhetnek-e a diákok az intézményekbe, és ha igen, milyen körülmények között.
A legutolsó hírek szerint
a spanyol fővárosban és környékén már hat éves kortól kötelező lesz a folyamatos maszkviselés az iskolákban.
Ennek megvalósíthatósága azonban szintén kérdéses, hiszen egy tíz év alatti gyereket nehéz lesz rávenni erre – vagy ha sikerül is, annak ára lesz.
Nincs konszenzus
Ráadásul az intézkedés értelme is megkérdőjelezhető: a svájci egészségügyi hatóságok például április végén – korábbi álláspontjukat felülbírálva – azt közölték, hogy a 10 évesnél fiatalabb gyerekek nyugodtan ölelgethetik nagyszüleiket, mivel ilyen fiatal korban nem kaphatják el a koronavírust, és így nem is fertőzhetnek.
Nem biztos persze, hogy nekik van igazuk, de az látszik, hogy
az egyes országok nagyon másként értékelik a vírus jelentette veszélyt.
És itt megemlíthetjük a különutas Svédországot is, amely a járvány csúcspontján sem zárta be az alapfokú iskolákat.
Vasárnap egy online előkészítő meetinget tartanak Európában, aztán indul a küldöttség Washingtonba – mások mellett az EB elnöke, a NATO főtitkára is beszállhat. 
