Nicola Beer, az Európai Parlament (EP) egyik alelnöke kiállt szerdai tajpeji látogatásán Tajvan önrendelkezése mellett, és felszólította Pekinget, hogy kezdjen "kölcsönös és tiszteletteljes" párbeszédet a szigettel.
"Tajvan megérdemli, hogy teljes jogú és megbízható partnerként tekintsenek rá" - fogalmazott az EP-alelnök Caj Jing-ven tajvani elnökkel folytatott egyeztetetése után.
"Csak a tajvaniak dönthetnek Tajvan jövőjéről" - jelentette ki Beer, arra intve egyúttal Kínát, hogy "tartózkodjon a fenyegető gesztusoktól".
Beer már korábban is támogatásáról biztosította a szigetet, szorgalmazva egyebek között, hogy engedjenek Tajvannak nagyobb részvételt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tevékenységében, illetve hogy az Európai Unió emelje magasabb szintre tajvani hivatalos képviseletét.
Caj Jing-ven a maga részéről üdvözölte az EU és Tajvan erősödő gazdasági kapcsolatait, amelyek további mélyítését szorgalmazta tekintettel arra, hogy "a tekintélyuralmi rendszerek megerősödésének világát éljük". Mint mondta, hazája "a frontvonalon védi a demokráciát", írta az MTI.
Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő kedden bírálta Beer háromnapos látogatását a szigetre, és kritikával illette az EP Tajvan javára hozott döntéseit is, az egy Kína elvének súlyos megsértésének nevezve őket, hozzátéve, hogy mindezen lépések "megmérgezték az európai-kínai kapcsolatokat".
Tavaly tizenhárom fős EP-küldöttség érkezett Tajvanra, a látogatáson a Raphael Glucksmann EP-képviselő vezette delegáció szintén leszögezte: Európa Tajvan mellett áll.
Az 1949-től saját politikai vezetéssel bíró, jelenleg mintegy 24 millió lakosú Tajvant Kína saját szakadár tartományának tekinti.
Viszonyuk többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált, miután a függetlenségpárti Caj Jing-ven lett a tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.
Peking politikai eszközeinek kijátszása mellett, nyomásgyakorlásként, gyakran tart a sziget körül hadgyakorlatokat, illetve nem zárta ki szükség esetén az erő alkalmazásának lehetőségét sem.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 272,93 pontos, 0,21 százalékos csökkenéssel, 131 773,44 ponton zárt kedden.
