|
Jövő év elején folytatódó tárgyalások?Varga Mihály nemrég azt mondta, hogy a jövő évi költségvetés elfogadása után indulhatnak az érdemi tárgyalások az IMF-fel, aminek képviselői január közepén térnek vissza Magyarországra. Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodájának vezetője azonban úgy reagált: a januárban érkező küldöttség nem tárgyalni jön. Részletek >>
Varga Mihály nemrég úgy nyilatkozott: a korábbiakhoz képest kisebb az esély a siker elérésére, mivel nagyon megmerevedtek az álláspontok. |
Mi tudjuk magunkat finanszírozni, de ha az európai állampapír-piacon valami nagy baj történik, akkor legyen egy biztonsági háló, egy olyan biztonsági pont, ahonnan segítséget tudunk kérni - mondta a miniszter a Lakitelek Népfőiskola Apor Vilmos, Balázs Ferenc és Szent-Györgyi Albert Kollégiumának több száz hallgatója előtt tartott előadásában.
Csak olyat kérünk, mint a lengyelek, nem olyat, mint a görögök
Varga Mihály azt mondta: évente 5-7 milliárd eurónyi állampapír jár le. Megjegyezte: Görögország két részletben kapott segítséget, közel 290 milliárd euró összegben, nekünk viszont csak 5 milliárd eurós biztonsági összegre volna szükségünk.
Emlékeztetett arra, hogy Lengyelországnak sikerült elővigyázatossági megállapodást kötnie, amely után nem pénzt kaptak, hanem a lehetőséget, hogy "ha baj van, akkor a valutaalap segít". Mi is ilyen megállapodást szeretnénk kötni - tette hozzá.
Varga szerint így adósodott el az ország
Varga Mihály előadásában sorra vette azokat a gazdasági körülményeket, amelyek ez ország eladósodásához vezettek. Véleménye szerint 2003-2004-ben a szocialista-szabaddemokrata kormány olyan gazdaságpolitikába kezdett, amelynek eredményeként elindult a leépülés, felélték a tartalékokat.
A 2004. évi európai uniós csatlakozástól azt reméltük, hogy be tudjuk hozni azt a lemaradást, amit a kommunista rendszer 1947-től összehozott - mondta. Az uniós tagságot azonban Magyarország hátránnyal kezdte: a magyar gazdák csak a negyedét kapták a mezőgazdasági támogatásoknak, mint amennyihez a német vagy a dán gazda jutott, ugyanakkor túlzottdeficit-eljárás alá vették az országot, mert nem tudta teljesíteni a GDP 3 százaléka alatti hiányt.
Az euró bevezetésének dátumát 2007-re tervezték, majd több időpont lebegtetése után Veres János, a szocialista kormány pénzügyminisztere már azt jelentette be, hogy nem tudni, hogy Magyarországon mikor lesz euró - idézte fel.
A tárca nélküli miniszter szerint 2003-tól Magyarország potenciális növekedési szintje elmaradt a régió országaiétól, azonban ezt az emberek életszínvonalán nem lehetett észrevenni, mert hiteleket vettek fel, az ország eladósodott.
Nem lesz választási költekezés?
Hangsúlyozta: a jelenlegi kormány kiemelt törekvése, hogy az adósságtól megszabaduljon az ország, visszanyerje gazdasági függetlenségét, hiszen a hiteleknek csak az éves kamatterhe a GDP 4 százalékát emészti fel, amely 1200-1300 milliárd forint.
Kiemelten fontosnak nevezte a foglalkoztatás növelését, mert amíg a hasonló lélekszámú Csehországban 5,1 millió munkavállaló van, addig Magyarországon csak 3,9 millió. Az elmúlt időszakban 100 ezer fővel sikerült növelni a foglalkoztatást, de vannak még tartalékok - tette hozzá.
Varga Mihály leszögezte: az ország nincs abban a helyzetben, hogy a választások előtt elkezdjen osztogatni, mert ha átlépné a 3 százalékos hiányt a költségvetés, akkor tetemes EU-támogatástól esnénk el.
Többet érhetnek, de érdemes még venni belőlük? Így alakult a hét a Budapesti Értéktőzsdén. 
