Varga Mihály szerint nemcsak Magyarországon, hanem több közép-kelet-európai országban, például Lengyelországban is hasonlóan futnak le ezek a költségvetési folyamatok. Az NGM hétfőn közölte, hogy az államháztartás központi alrendszerének első hat havi hiánya 813,7 milliárd forint volt, az éves előirányzat 82,6 százaléka.
Varga Mihály megismételte, hogy továbbra is 2,9 százalék az éves hiánycél, amit a kormány garantál. "Ennek érdekében akár év közben is hajlandóak vagyunk lépéseket tenni" - fogalmazott, hozzátéve: a kabinet az előző három évben is bebizonyította, hogy tartani tudja a hiánycélokat. A múlt héten bejelentett 110 milliárd forintos zárolás is biztosítja a 2,9 százalékos hiány megvalósítását - mondta.
A miniszter a zárolással kapcsolatban kiemelte: a kormány önmagán spórol, vagyis az intézkedés nem érinti a lakosságot, a családokat, a vállalkozókat vagy az önkormányzatokat. A zárolást idén októberben-novemberben vizsgálják felül - tette hozzá. A tárcavezetők maguk döntenek arról, a keretösszegen belül hogyan osztják fel a zárolást, de alapelv, hogy az a lakossági kifizetéseket közvetlenül nem érintheti. A zárolás két legnagyobb eleme a beruházási alap és a rendkívüli kormányzati intézkedések alap zárolásai, utóbbiból 20 milliárd forintot zárolnak - fejtette ki.
Azokra az ellenzéki kritikákra, amelyek szerint ez megszorítás, Varga Mihály kiemelte: a zárolás takarékossági intézkedés, nem megszorítás, majd az előző kormányok megszorításait emlegette. Az Orbán-kormány intézkedései szerinte nem érintették a lakosságot direkt módon.
Varga Mihály ismertette, hogy a közmunkára fordítandó 47 milliárd forintos többletforrás nem volt betervezve a költségvetésbe, de megvan a fedezete, a zárolás egyik oka éppen a program sikeres továbbvitele volt.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Budapesten újságírók előtt azt mondta, a vidékfejlesztésre fordítható uniós forrásoknak kifejezetten a munkahelyteremtés lesz a célja a következő hét évben, a kormány ennek jegyében rendezi át a korábbi uniós támogatási gyakorlatot és rendszert. Varga Mihály ezzel kapcsolatban szintén kiemelte: a támogatási rendszer átalakításának célja, hogy a magyar mezőgazdaság több embert legyen képes ellátni és foglalkoztatni. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy "el tudjuk képzelni olyan átalakítását a magyar mezőgazdaságnak, a nagyüzemi foglalkoztatásnak, amelynek a végén ezek a nagyüzemek még többlettámogatáshoz is tudnak jutni".
Ami a devizahitelek ügyét, beleértve a forintosítást is, az idén le kell zárni. Úgy vélte, a pénzügyi év lejártához – ez december 31., január 1. – kell kötni a "fordulópontot". A szabályokat az idén meg kell hozni, az ősszel el kell számolniuk a bankoknak az ügyfelekkel, egy-két hónappal később pedig a forintosítás szabályait kell a parlamentnek elfogadnia - jelezte Varga Mihály.
Hozzáfűzte: október-november folyamán lehet majd konkrétumokról - egyebek között az átváltási árfolyamról - beszélni a forintosítással kapcsolatban.
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
