Miután a munkaadók és a szakszervezetek nem tudtak megállapodni a jövő évi minimálbérről, a feladat a pénzügyminiszterre marad, akinek erre már csak igen kevés ideje van. Logikusnak tűnne, hogy a csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentse a várva várt összeget, melyeknek számításaink szerint mindenképpen illene elérni a minimálbér esetében a 150, a garantált bérminimum esetében a 200 ezer forintot.
A TB alapok problémája
Nem nagyon értettük, hogy miért maradt az utolsó pillanatra a döntés, de szerepet játszhat az is, hogy a szociális hozzájárulási adó nem január elsején csökken két százalékkal a hatéves adócsökkentési megállapodás szerint, hanem csak július elsején.
Ez arra utal, hogy feszültség lehet a nyugdíjkassza és az egészségügy finanszírozásában, a kormány többletbevételt szeretne. Ezt alátámasztják a számok is: a Pénzügyminisztérium által kiadott, 2018-2022-re szóló makrogazdasági és költségvetési előrejelzés szerint a két társadalombiztosítási alap idén 602, jövőre a tervek szerint 467, 2020-ban pedig 576 milliárd forintot kap a központi költségvetéstől. Az összeg utána ijesztő mértékben emelkedik tovább: 2021-ben már 772, az azt követő évben pedig 914 milliárd forint lesz.
Egy bevételi forrás
A problémát az okozza, hogy míg a központi költségvetés sok forrásból nyer bevételt (ÁFA, személyi jövedelemadó, jövedéki adók, útdíjak, tranzakciós illeték és még lehetne sorolni), addig a két hatalmas kiadással rendelkező társadalombiztosítási alap kizárólag a munkát terhelő adókból szerez bevételt, ráadásul a hatéves adócsökkentési megállapodás is ezt csökkenti, mivel kirívóan magasak voltak a munkára rakodó terhek.
Sokakat érint
Mindazonáltal ebből a szempontból is jobb lenne a minél nagyobb minimálbéremelés, hisz annál nagyobb mértékben növeli meg a társadalombiztosítási alapokba kerülő bevételt. A minimálbér és a garantált bérminimum megemelése közvetlenül több mint egymillió embert érint, közvetve azonban a dolgozók sokkal nagyobb tömegét, mivel a legkisebb kötelező bérek erőseb emelése nyomást gyakorol a magasabb bérek megemelésének irányába is.
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
