Szerdán sem született döntés, megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén arról, hogy mennyi legyen a minimálbér és bérminimum jövőre, mivel a szakszervezetek ragaszkodtak a két számjegyű emeléshez, a munkáltatók az egy számjegyűhöz, a kormány pedig ismét passzív szemlélő volt - írja a 24.hu az ülésen részt vevő Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnökére hivatkozva.
Karsai szerint most is elhangzott a munkáltatói oldal részéről a négyszemközti beszélgetésben a 8-8-8 százalékos emelési ajánlat (minimálbér-bérminimum-bérajánlás), de mivel a szakszervezet ragaszkodott a 13-15 százalékhoz (minimálbér és bérminimum), így a másik oldal végül csak a korábbi 5 százalékos emelés mellett állt ki, plusz 2 százalék, ha csökken a szocho.
Most már biztos, hogy a kormány fog dönteni a kérdésben, illetve a miniszter. Legalábbis ez hangzott el az ülésen - írja a 24.hu.
A kormány meglepetése
Mint ahogy arról szerdán az mfor.hu megbízható forrásra hivatkozva már írt: ha a kormányon múlik a döntés, akkor 10 százalék alatt marad az emelés.
A portál kormányzati forrása arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatéves bérmegállapodás alapján évről évre kisebb mértékben nőttek a teljes munkaidőben adható legkisebb bérek, és ezt az ütemet követheti most is a kormány. Idén 8, illetve 12 százaléks emelésre került sor, vagyis a következő évben már a 10 százalék alatti sávban képzelhető el a növekmény, úgy, hogy még a garantál bérminimum esetében sem lépi túl a 10 százalékot az emelés.
Ez az ütem egyébként simulna a 2019-es költségvetés tervezésekor figyelembe vett általános 8,8 százalékos béremelkedési ütemhez. Ha így lesz, akkor a minimálbér 150 ezer forint körül alakulhat jövőre, a garantált bérminimumot pedig 200 ezer forint környékére állíthatják be.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
