|
| (Fotó: ENSZ, UNHCR) |
A Brandenburg tartományi Mesebergben tartott kétnapos kormányülés utáni sajtótájékoztatón Angela Merkel kancellár mérföldkőnek, Sigmar Gabriel alkancellár pedig paradigmaváltásnak nevezte a javaslatot és úgy vélte, az új jogszabály megnyitja az utat egy átfogó bevándorlási törvény felé.
Nagyon megéri dolgozni
A javaslat alapján a menekültek ellátásáért felelős tartományok és önkormányzatok három évre lakhelyváltoztatási tilalmat rendelhetnek el mindazokkal szemben, akiknek elfogadták menedékjogi kérelmét, vagyis tartósan Németországban maradhatnak.
Viszont szabadon költözhet, aki közpénzből finanszírozott szociális támogatás nélkül, legális munkával el tudja tartani magát, tanul, szakmai képzésben vesz részt, és akinek legalább egy közeli rokona többet keres, mint a munkanélküli segély átlagos összege.
Maradhatnak, de vannak komoly elvárások
A javaslat alapján kötelezni lehet a jó eséllyel Németországban maradó menedékkérőket és a menekülteket, illetve a nemzetközi védelem valamilyen más formájában részesített személyeket a 600 órás német nyelvi kurzusok, illetve a politikai rendszerről és az alapértékekről szóló úgynevezett integrációs kurzusok látogatására, amelyek az eddigi 60 tanóra helyett 100 órából állnak majd.
A törvénytervezet szerint a juttatások csökkentésével büntetik azokat, akik nem tesznek eleget integrációs kötelezettségeiknek. A javaslat a többi között arról is rendelkezik, hogy a közpénzből finanszírozott, közhasznú munka területén megteremtenek újabb 100 ezer álláshelyet menedékkérőknek és menekülteknek.
A kormány szakítana azzal a gyakorlattal, hogy a menekültek öt év után automatikusan határozatlan időre szóló tartózkodási - azaz letelepedési - engedélyt kapnak, a tervezett új szabályozás szerint ilyen engedély csak a dolgozó és németül tudó menekülteknek jár.
A civil szervezeteknek nem tetszik
A legismertebb német menekültügyi civil szervezet, a Pro Asyl bírálta a törvénytervezetet, álláspontja szerint a kormány szélsőjobboldali hangulatot szít, mert a javaslattal azt sugalmazza, hogy a menekültek nem akarnak beilleszkedni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
