|
| Európai Unió zászlók előtt a Berlaymont épület (Európai Bizottság), Brüsszel, Belgium. |
Az Európai Bizottság honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumban a bizottság elsőként azt javasolja Magyarországnak, hogy a középtávú költségvetési cél elérése érdekében hajtson végre fiskális kiigazítást, idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,3, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben, hacsak a szükséges strukturális reformok segítségével nem sikerül csekélyebb erőfeszítéssel elérni a középtávú célokat.
Újra kell gondolni az adókat
Az Európai Bizottság következő pontja javasolja a közbeszerzések átláthatóságának javítását és a verseny erősítését az elektronikus közbeszerzési eljárás révén, valamint a nyílt pályázatok körének bővítését. Fontosnak tartják, hogy Magyarország fokozza a korrupcióellenes küzdelmet, a szolgáltató szektor és a kiskereskedelem szabályozási környezetének javítását, valamint a kiszámíthatóság fokozását.
Brüsszel emellett azt is javasolta a kormánynak, hogy csökkentse tovább a szektorspecifikus adókat, valamint az adóék szűkítését az alacsony jövedelműek körében. Bár méltatták a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentését és a kétgyerekes családoknak bevezetett adókedvezményt, ez még nem elég.
Édes-keserű közmunkaprogram
A munkaügyi adatok és az oktatás kapcsán is javaslatot fogalmazott meg a bizottság: bár a közmunkaprogram jelentősen hozzájárult a munkanélküliség visszaszorításához, de nem segíti elő a munkaerő visszatérését az elsődleges munkapiacra. A tavalyi év első felében a közmunkások alig 13 százaléka tudott továbblépni, kétharmaduk azonban 180 napon belül ismét visszatért a programba. Brüsszel szerint a kormánynak további munkaerőpiaci eszközök aktív bevezetésére kéne törekednie, valamint növelni kell a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.
Reagált a tárca
A Nemzetgazdasági Minisztérium egy közleményben reagált a bizottság javaslataira. Úgy látják, Brüsszel javaslatai nagyrészt megegyeznek a kormány céljaival. A minisztérium szerint az ajánlások a korábbi évekhez képest kiegyensúlyozottabbak és a konkrét beavatkozási javaslatok helyett általános stratégiai irányokat tartalmaznak, emellett jobban tükrözik az európai szemeszter keretében a bizottsággal folytatott szakmai párbeszéd eredményeit is.
