A makroprudenciális politika alapvető célja a túlzott mértékű rendszerszintű pénzügyi kockázatok mérséklése. A Magyar Nemzeti Bank, mint a hazai makroprudenciális hatóság „Stabilitás ma – Stabilitás holnap” címmel dolgozta ki új stratégiai keretrendszerét.
A lényeg: az MNB-nek a nagy pénzügyi válságok megelőzésére kell törekednie, és arra, hogy a mégis bekövetkező pénzügyi válságok minél kisebb reálgazdasági veszteségeket okozzanak. Ezért a jegybank három makroprudenciális stratégiai célt jelölt ki:
- a pénzügyi szereplők körültekintő kockázatvállalásának ösztönzését,
- a pénzügyi rendszer sokkellenálló képességének erősítését,
- valamint azt, hogy a pénzügyi rendszer fenntartható módon támogassa a gazdasági növekedést.
Az ehhez kialakított eszközrendszer rendkívül összetett. Hogy a piaci szereplők tisztában legyenek azzal, milyen környezetben működhetnek, az MNB közzétette, melyik eszközt mikortól alkalmazza, és milyen kötelezettséggel jár:
|
Makroprudenciális eszköz |
Az eszköz alkalmazása |
|
2017. január 1-től az anticiklikus tőkepuffer mértéke a kockázattal súlyozott eszközérték 0%-a |
|
|
Egyéb rendszerszinten jelentős intézmények azonosítása, a rájuk vonatkozó többlet tőkekövetelmények |
2015 decemberében az MNB azonosította a hazai rendszerszinten jelentős intézményeket. Az ezen intézményekre vonatkozó többletkövetelmény 2017. január 1-től kerül előírásra a kockázattal súlyozott eszközérték 0,5-2%-a között (az adott hitelintézet rendszerszintű jelentőségétől függően) |
|
Rendszerkockázati tőkepuffer |
2017. január 1-től kerül előírásra a kockázattal súlyozott eszközérték 1-2%-a között az adott hitelintézet problémás projekthiteleinek mértékétől függően |
|
Adósságfék szabályok |
2015. január 1-től a hitelfelvevő fogyasztók által felvehető hitelösszeget a hitelfedezet nagysága arányában, a vállalható törlesztőrészleteket pedig a háztartás legális jövedelme arányában korlátozza |
|
2016. január 1-től a stabil finanszírozást igénylő deviza eszközöket teljes mértékben stabil deviza forrásokkal kell finanszírozni a hosszú lejáratú swapok figyelembe vétele nélkül (a mutató előírt mértéke min. 100%) |
|
|
2016. október 1-től a hosszú lejáratú forint lakossági jelzáloghiteleket legalább 15%-ban jelzáloggal fedezett hosszú forrásokkal (jelzáloglevél, refinanszírozási hitel) kell finanszírozni |
|
|
2016. január 1-től a hitelintézetek eszközeik és forrásaik közötti denominációs eltérés maximum 15% lehet a mérlegfőösszeg arányában |
|
|
A likviditásfedezeti követelmény elvárja, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű likvid eszköz álljon a bankok rendelkezésére egy esetleges rövid távú (30 napos) likviditási sokk esetén. 2016. április 1-től a likviditásfedezeti követelmény (LCR) előírt minimum mértéke 100%. |
A Nemzeti Választási Iroda befejezte az összesítést. 
