Ezért nem fog összeomlani a magyar bankrendszer, most már biztos

2016. január 27. 11:41

A jegybank kidolgozta és bemutatta azt a stratégiát, amivel a magyar pénzügyi rendszer stabilitását szeretnék biztosítani.

A makroprudenciális politika alapvető célja a túlzott mértékű rendszerszintű pénzügyi kockázatok mérséklése. A Magyar Nemzeti Bank, mint a hazai makroprudenciális hatóság „Stabilitás ma – Stabilitás holnap” címmel dolgozta ki új stratégiai keretrendszerét.

A lényeg: az MNB-nek a nagy pénzügyi válságok megelőzésére kell törekednie, és arra, hogy a mégis bekövetkező pénzügyi válságok minél kisebb reálgazdasági veszteségeket okozzanak. Ezért a jegybank három makroprudenciális stratégiai célt jelölt ki:

a pénzügyi szereplők körültekintő kockázatvállalásának ösztönzését,
a pénzügyi rendszer sokkellenálló képességének erősítését,
valamint azt, hogy a pénzügyi rendszer fenntartható módon támogassa a gazdasági növekedést.

Az ehhez kialakított eszközrendszer rendkívül összetett. Hogy a piaci szereplők tisztában legyenek azzal, milyen környezetben működhetnek, az MNB közzétette, melyik eszközt mikortól alkalmazza, és milyen kötelezettséggel jár:

Makroprudenciális eszköz	Az eszköz alkalmazása
Anticiklikus tőkepuffer	2017. január 1-től az anticiklikus tőkepuffer mértéke a kockázattal súlyozott eszközérték 0%-a
Egyéb rendszerszinten jelentős intézmények azonosítása, a rájuk vonatkozó többlet tőkekövetelmények	2015 decemberében az MNB azonosította a hazai rendszerszinten jelentős intézményeket. Az ezen intézményekre vonatkozó többletkövetelmény 2017. január 1-től kerül előírásra a kockázattal súlyozott eszközérték 0,5-2%-a között (az adott hitelintézet rendszerszintű jelentőségétől függően)
Rendszerkockázati tőkepuffer	2017. január 1-től kerül előírásra a kockázattal súlyozott eszközérték 1-2%-a között az adott hitelintézet problémás projekthiteleinek mértékétől függően
Adósságfék szabályok	2015. január 1-től a hitelfelvevő fogyasztók által felvehető hitelösszeget a hitelfedezet nagysága arányában, a vállalható törlesztőrészleteket pedig a háztartás legális jövedelme arányában korlátozza
Devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM)	2016. január 1-től a stabil finanszírozást igénylő deviza eszközöket teljes mértékben stabil deviza forrásokkal kell finanszírozni a hosszú lejáratú swapok figyelembe vétele nélkül (a mutató előírt mértéke min. 100%)
Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM)	2016. október 1-től a hosszú lejáratú forint lakossági jelzáloghiteleket legalább 15%-ban jelzáloggal fedezett hosszú forrásokkal (jelzáloglevél, refinanszírozási hitel) kell finanszírozni
Devizaegyensúly mutató (DEM)	2016. január 1-től a hitelintézetek eszközeik és forrásaik közötti denominációs eltérés maximum 15% lehet a mérlegfőösszeg arányában
A likviditásfedezeti követelmény (LCR) szigorítása	A likviditásfedezeti követelmény elvárja, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű likvid eszköz álljon a bankok rendelkezésére egy esetleges rövid távú (30 napos) likviditási sokk esetén. 2016. április 1-től a likviditásfedezeti követelmény (LCR) előírt minimum mértéke 100%.