A Stabilitás úgy látja, Selmeczi Gabriella olyan "ideális" állapotból kiindulva számolt, ami soha nem fordult elő
A táv negyedénél helytelen adatok alapján készített célfotóval a pénzügyi közvetítők iránti bizalmat ássa alá a kormányfő nyugdíjvédelmi megbízottja a Stabilitás szerint. A szövetség úgy látja, Selmeczi Gabriella olyan "ideális" állapotból kiindulva számolt, ami soha nem fordult elő
Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: a pénztárakat tömörítő érdekképviseleti szervezet értetlenül áll az elmúlt napok kormányzati megnyilvánulásai előtt, amelyek sok esetben nélkülözik a tényeket, vagy valós tényeket tüntetnek fel hamis színben. Mindez súlyosan aláássa nemcsak a pénztárak, hanem általában a pénzügyi közvetítőrendszer iránti állampolgári bizalmat, amelynek komoly hatása lehet az elkövetkező években remélt gazdasági növekedésre. A szövetség szerint a kormányfő megbízottja alapvetően hibás adatokból téves következtetéseket vont le, ezért számolásba kezdett a Stabilitás is.
A szövetség szerint ha megvizsgálták volna a PSZÁF 1998 és 2010 közötti idősorait, látható, hogy ebben az időszakban közel 160 ezren visszaléptek az állami rendszerbe, ami jelentős torzulásokat eredményez a kormányzati számításokban. A tévedés mértékét azonban a Stabilitás a számítás alapját képező tényleges adatsorok nélkül sajnálatos módon nem tudja megbecsülni. A pénztárszövetség ezért arra kéri Selmeczi Gabriellát, hogy hozza nyilvánosságra, milyen adatok és metodika alapján számolt.
Selmeczi olyan "ideális alaphelyzetből indult ki, ami soha nem állt be"
A megbízott állítása szerint a „vizsgálat kiterjedt arra, hogy mekkora lett volna a magánnyugdíjpénztárak vagyona a múlt év végén akkor, ha a befizetéseket 13 évig tisztán állampapírban tartják. Az eredmény: a tényleges 3160 milliárd forint helyett 700 milliárddal több, azaz 3.860 milliárd forint lenne a vagyon.”
Ez a számítás csak abban az esetben lenne igaz, ha a pénztárak a működésük 12 éve alatt mindig egyforma cashflow-val rendelkeztek volna (minden évben ugyanannyi lett volna a tagdíj, azaz nem nőtt vagy nem csökkent volna) és a hosszú lejáratú állampapír index (MAXC) minden nap egyformán emelkedett volna. Ebben az esetben lehetne csak azt mondani, hogy a piaci értéknek meg kellett volna duplázódnia - érvel a Stabilitás.
A különböző portfóliók és a hosszú lejáratú állampapír teljesítménye a válság kitörése óta
De ez az ideális helyzet soha nem állt be: például a tagdíjakat 1998-ban 6 százalékon befagyasztották, és kisebb-nagyobb mértékben a magánpénztári rendszer indulásától folyamatos volt az állami rendszerbe visszalépők száma. Ennek tetőpontját 2009. év jelentette, amikor 62 ezer 52 év feletti ember tért vissza vagyonával együtt az állami rendszerbe. Ráadásul a pénztáraknak nem csak az ismert kifizetési (garancia díj, tagnyilvántartás, felügyeleti díj) kötelezettségei, hanem likviditás-tartási kötelezettsége van, azaz nem minden pénzt fektethet be, a likviden tartott eszközökön pedig nyilvánvalóan más hozam érhető el. Nem beszélve arról, hogy a mindenkori kormányzat rendeletekben határozta meg a befektetések kereteit, amikor rendelkezett a befektetési eszközök nagyságáról az egyes portfóliókban.
Célfotó a táv negyedénél
A magánnyugdíjpénztári rendszer alapvetően abból a célból lett létrehozva, hogy a pályakezdők 40 év munkaviszony után az állami TB nyugdíjból kapott 75 százalékos nyugdíjuk feletti részt a magánpénztári rendszerből kapják - hangsúlyozza a pénztárszövetség.
Magyarán ennyi ideje lett volna egy pénztárnak a befizetésekből felhalmozódó egyéni vagyon befektetésével hozamokat elérni. Ha viszont a felhalmozási időszak negyedénél készítünk kasszát, mint ahogyan most ezt a kormányzat 12 év működés után megteszi, óhatatlanul rosszabb eredmény jön ki. Nem ad valós képet a reálhozamban nem részesülő tagok számáról az a kormányzati kommunikációs sem, amely elhallgatja, hogy a kifizetésben nem részesülő volt pénztártagok mintegy 40 százalékának semmilyen befizetése nem volt - emlékeztetnek rá a Stabilitásnál.
Az összkép azonban a pénztárakra nézve így is kedvező, hiszen a tagok 81 százalékánál pozitív reálhozamot értek el 1998 és 2010 között, az egy tagra jutó átlagos reálhozam pedig meghaladta 76 ezer forintot.
Bába Julianna közölte azt is: az elmúlt napokban több félreérthető nyilatkozat jelent meg a sajtóban a Pénzügyi Szervezet Állami Felügyeletére (PSZÁF) hivatkozva. Így például a hatóság a teljes tagság alig 0,05 százalékánál, azaz 1500 embernél tárt fel hibát a reálhozam kiszámításánál. A sajtóban megjelent híradásokkal ellentétben csak ezekben az esetekben rendelt el kifizetési tilalmat a hatóság, a fennmaradó 99,95 százaléknál a reálhozam kifizetése rendben zajlik, vagy már be is fejeződött. Ráadásul a hibára a pénztárak belső ellenőrzése világított rá és már valamennyi érintett megkezdte a hibás reálhozamok újraszámolását - ezek jelentős része ráadásul helytelen adatközlés miatt lett hibás.
Egyre többen panaszkodnak
Az elmúlt napokban – a reálhozamok megérkezésével párhuzamosan - megszaporodtak a panaszügyek pénztáraknál a reálhozam kiszámításának módjával kapcsolatban. Az érdekképviseleti szövetség felhívja rá figyelmet: a a pénztártagot megillető hozamgarantált tőke (más néven reálhozam) összegét a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 3. számú mellékletében található képlet alapján kell számítani. A volt tagnak akkor van reálhozama, ha a tag egyéni számlájának egyenlege (piaci értéken) a jogszabályban fordulónapként megjelölt 2011. május 31. napján nagyobb a törvényben meghatározott módon számított összegnél.
A reálhozam mértéke minden egyes pénztártag esetében eltérő, mivel azt számos tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak: a tagsági jogviszony kezdete, a befizetett tagdíj nagysága, a tagdíjbefizetés rendszeressége (cash-flow hatás), a pénztár és portfólióváltás(ok) időpontja és iránya (az eltérő befektetési politikák, így hozamok miatt), az adott pénztári portfóliók teljesítménye, hozama az elszámolás fordulónapjáig, az infláció időbeli alakulása (a befizetések eltérő alakulása miatt az infláció hatása is más és más lesz). Mivel minden egyes pénztártag esete más, a Szövetség azt tanácsolja, hogy a vitatott esetekben a pénztártagok forduljanak közvetlenül saját pénztárukhoz.
A türelem értesítőt terem
A Stabilitás közölte azt is: a pénztárak a kifizetéseket követően a reálhozamok és tagdíj-kiegészítések nagyságáról - az idén elfogadott 87/2011 (V.31.) Kormányrendelet előírásai szerint – értesítést küldenek a pénztártagoknak. : „A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag részére a 2010. és 2011. évre vonatkozó számlaértesítőt a kifizetést követő 5 munkanapon belül, de legkésőbb 2011. augusztus 31-ig kell megküldeni”.
A szövetség arra kéri a volt pénztártagokat, hogy várják meg az elszámolási értesítőket, amelynek segítségével le tudják ellenőrizni, hogy pénztáruk helyesen számította-e ki az őket megillető reálhozamot. Amennyiben vitatják a kifizetések nagyságát, esetleges jogorvoslati kezdeményezéseikkel forduljanak közvetlenül saját pénztárukhoz a probléma tisztázása érdekében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A Stabilitás úgy látja, Selmeczi Gabriella olyan "ideális" állapotból kiindulva számolt, ami soha nem fordult elő 
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
