.jpg)
Szinte alig van már érdeklődés a devizahitelek törlesztőrészleteinek fix árfolyamon történő átváltása iránt. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mit tehet, aki belépett az árfolyamrögzítésbe, azonban most sokkal inkább végtörlesztene Szinte alig van már érdeklődés a devizahitelek törlesztőrészleteinek fix árfolyamon történő átváltása iránt. Kezdetben sem volt nagy a tolongás, azonban a szeptember 29-e óta élő végtörlesztés lehetősége végképp „betett” az augusztus 12-e óta igénybe vehető konstrukciónak. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mit tehet, aki belépett az árfolyamrögzítésbe, azonban most sokkal inkább végtörlesztene.
A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező magánszemélyek augusztus 12-től az év végéig igényelhetik hiteleik törlesztőrészletének fix árfolyamon történő átváltását. Friss adatok szerint alig több mint 3000-en kérték a rögzítést a 9 legnagyobb banknál, ami az érintetteknek közel 3,3 ezreléke. Érdeklődésünkre az OTP Banknál elmondták, hogy a banknál a devizahiteles ügyfélkör fél százalékát sem éri el az árfolyamrögzítést igénylők száma, és folyamatosan csökken az érdeklődés.
Azok, akik igénybe vették a konstrukciót, részesévé váltak egy olyan rendszernek, amelyből 3 évig nincs mód kiszállni. Erre ugyan felhívták korábban is a figyelmet, azonban akik az akkor éppen csúcsra járó svájci franktól megrémülve gyorsan igénybe vették a lehetőséget, még nem tudhatták, hogy a kormány hamarosan egy még kedvezőbb konstrukciót dolgoz ki, a végtörlesztést.
Az árfolyamrögzítés ugyanis ugyanúgy fix, 180 forintos árfolyamon történhet svájci frank esetében (euróban és japán jenben 250, illetve 2 forinton), azonban ebben az esetben a különbözet egy forint alapú gyűjtőszámlán halmozódik, majd 2014-től már a nyomott árú törlesztőrészletekhez hozzáadódva terheli az adóst. A végtörlesztés esetében bár egyösszegű törlesztésről, vagy forinthitellel történő kiváltásról van szó, ami eltér ettől, ugyanakkor itt a fix és a valódi árfolyam közötti különbséget a bankok nyelik le.
A devizahitelesek szemszögéből érezhető a jelentős különbség a két konstrukció terhei között, és óhatatlanul felmerül a kérdés: mit tehet, aki már igénybe vette az árfolyamrögzítést, azonban szeretné, és ki tudná használni a végtörlesztés nyújtotta kedvezményes lehetőséget?
Jelen állás szerint semmit. Aki belép ugyanis az árfolyamrögzítés rendszerébe, 3 évig benn is ragad. A törvény alapján a rögzített árfolyam alkalmazása a kezdő időponttól számított 36 hónap vagy – amennyiben az korábbi időpontra esik – a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, de legkésőbb 2014. december 31. napja. A vonatkozó rendelkezés szerint pedig ezen időszak alatt a hiteladós nem állhat más állami fizetéskönnyítő program hatálya alatt. Hasonlóan nem sokat tehet, aki korábban önszorgalomból, a fixnél magasabb árfolyamon elő-, illetve végtörlesztett. Pedig ők igyekeztek felelősen eljárni, amikor 250-260 forint körül járt a frank, és lecsaptak az akkori lehetőségre, illetve meg akarták előzni, hogy egy még magasabb árfolyamszint mellett terheik tovább növekedjenek - így viszont mindenképp lemaradnak az árfolyamrögzítés kezdete után nagyjából 6 héttel életbe lépő végtörlesztés lehetőségéről.
A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező magánszemélyek augusztus 12-től az év végéig igényelhetik hiteleik törlesztőrészletének fix árfolyamon történő átváltását. Friss adatok szerint alig több mint 3000-en kérték a rögzítést a 9 legnagyobb banknál, ami az érintetteknek közel 3,3 ezreléke. Érdeklődésünkre az OTP Banknál elmondták, hogy a banknál a devizahiteles ügyfélkör fél százalékát sem éri el az árfolyamrögzítést igénylők száma, és folyamatosan csökken az érdeklődés.
Azok, akik igénybe vették a konstrukciót, részesévé váltak egy olyan rendszernek, amelyből 3 évig nincs mód kiszállni. Erre ugyan felhívták korábban is a figyelmet, azonban akik az akkor éppen csúcsra járó svájci franktól megrémülve gyorsan igénybe vették a lehetőséget, még nem tudhatták, hogy a kormány hamarosan egy még kedvezőbb konstrukciót dolgoz ki, a végtörlesztést.
Az árfolyamrögzítés ugyanis ugyanúgy fix, 180 forintos árfolyamon történhet svájci frank esetében (euróban és japán jenben 250, illetve 2 forinton), azonban ebben az esetben a különbözet egy forint alapú gyűjtőszámlán halmozódik, majd 2014-től már a nyomott árú törlesztőrészletekhez hozzáadódva terheli az adóst. A végtörlesztés esetében bár egyösszegű törlesztésről, vagy forinthitellel történő kiváltásról van szó, ami eltér ettől, ugyanakkor itt a fix és a valódi árfolyam közötti különbséget a bankok nyelik le.
A devizahitelesek szemszögéből érezhető a jelentős különbség a két konstrukció terhei között, és óhatatlanul felmerül a kérdés: mit tehet, aki már igénybe vette az árfolyamrögzítést, azonban szeretné, és ki tudná használni a végtörlesztés nyújtotta kedvezményes lehetőséget?
Jelen állás szerint semmit. Aki belép ugyanis az árfolyamrögzítés rendszerébe, 3 évig benn is ragad. A törvény alapján a rögzített árfolyam alkalmazása a kezdő időponttól számított 36 hónap vagy – amennyiben az korábbi időpontra esik – a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, de legkésőbb 2014. december 31. napja. A vonatkozó rendelkezés szerint pedig ezen időszak alatt a hiteladós nem állhat más állami fizetéskönnyítő program hatálya alatt. Hasonlóan nem sokat tehet, aki korábban önszorgalomból, a fixnél magasabb árfolyamon elő-, illetve végtörlesztett. Pedig ők igyekeztek felelősen eljárni, amikor 250-260 forint körül járt a frank, és lecsaptak az akkori lehetőségre, illetve meg akarták előzni, hogy egy még magasabb árfolyamszint mellett terheik tovább növekedjenek - így viszont mindenképp lemaradnak az árfolyamrögzítés kezdete után nagyjából 6 héttel életbe lépő végtörlesztés lehetőségéről.
Privátbankár - Szilágyi Balázs
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
