A kormány elfogadta a Munka Törvénykönyvének új tervezetét. A védett kor megmarad, öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt nehéz lesz bárkit is kirúgni A most elfogadott új Munka Törvénykönyv-tervezet javítja az ország versenyképességét, támogatja és helyzetbe hozza a kisvállalkozásokat – fogalmazott Czomba Sándor a két tervezetről szóló csütörtöki sajtótájékoztatón.
A kormány szerdai ülésén tárgyalt és döntött az új Munka Törvénykönyvéről, valamint a bíróságok szervezetéről, igazgatásáról, a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló, továbbá az ügyészség szervezetéről és feladatairól, az ügyészek jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényekről – jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő.
A Munka Törvénykönyvének tervezetével kapcsolatban elmondta: a kormány elkötelezett az ország megújításában és ennek szerves része a munka világának átszervezése, a foglalkoztatás bővítése. A tervezet részleteit a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette.
Mint kiemelte, a dokumentum júliusi bemutatását társadalmi és szakmai egyeztetések követték, melyek során a kabinet minden érintett fél számára biztosította, hogy véleményezze azt. A több mint 300 javaslat beérkezése után kijelenthető, hogy a szakmai szervezetek egyetértenek az új szabályozás szükségességével – mondta Czomba Sándor. A beérkezett javaslatoknak a 99 százalékát beépítettük a tervezetbe, tehát a tervezet tartalmazza azokat a pontokat, amelyekben az elmúlt hetekben megegyezés született a munkaadói és munkavállalói oldal között – tette hozzá.
A munkavállalói és a munkáltatói oldal szempontjai is beépülnek
A megállapodások konkrétumairól szólva kiemelte: a védett kor intézménye megmarad és ez mind a nyugdíjkorhatár előtti öt évre, mind a gyermekes édesanyákra vonatkozik. A védettség, mint alapjog megmarad. A tervezetben az európai gyakorlatnál erősebb védettséget építettek be, azaz az öregségi nyugdíj előtt öt évvel a munkavállaló csak lényeges kötelezettségszegés, szándékos vagy súlyos gondatlanság miatt bocsájtható el.
A szabadságok kérdésével kapcsolatban elmondta: a mostani szabályozáshoz képest annyi a változás történt, hogy a húsz nap alapszabadság és a tíz nap pótszabadság mellett eddig az alapszabadság negyedével rendelkezett a munkavállaló. Ez most hét napra módosul, tehát a munkavállaló számára pozitív elmozdulást eredményez – hangsúlyozta. Hozzátette: a továbbiakban legalább tizennégy napot egybefüggően kell ki adni a munkavállaló kérésére.
Túlmunka és éjszakai pótlék
A tervezet a túlmunka tekintetében ugyancsak jelentős változást hoz. A túlmunka 250 órára növekedne a munkaszerződésben és 350 óra lenne a kollektív szerződésekben – mondta az államtitkár. A műszakpótlékok tekintetében elmondható – folytatta -, hogy a jelenleg hatályos törvény nagyon leszűkítette a mozgásteret e kérdésben. A következő időszakban a munkavállalók és a munkáltatók felelősségére hagyatkozva sokkal szélesebb keresztmetszetben szeretnénk ezt biztosítani. Az éjszakai pótlékhoz semmiképpen sem kíván a tervezet hozzányúlni, a délutáni műszakpótlék kifizetésére pedig többféle lehetőséget biztosít a munkáltatónak - ismerteti az elhangottakat a kormányzati kommunikációs portál.
Privátbankár
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
