Tornádók eddig is voltak, csak most jobban figyelünk
Az elmúlt hetekben szinte minden nap érkezett jelentés földet nem érő forgószélről, úgynevezett tubáról és idén nyáron több tornádó is lecsapott már Magyarországon. Polyánszky Zoltán meteorológus elmondta, hogy elsősorban a több megfigyelő miatt hallunk gyakrabban tornádókról.
Utoljára szerda délután Eger környékén, Pátkán és Hajdúszoboszló térségében figyeltek meg tubát, amelyek nem okoztak jelentősebb pusztítást - tájékoztatott a meteorológus.
Arra a kérdésre, mitől nőtt meg ennyire a tubák és tornádók száma Magyarországon elmondta: elsősorban a megfigyelések száma növekedett jelentősebb mértékben, az emberek sokkal jobban odafigyelnek ezekre a jelenségekre. Az, hogy az éghajlatváltozás miatt lenne több forgószél, nem bizonyítható egyértelműen - tette hozzá.
Mint mondta, a Gátéron május 20-án észlelt tornádóról készült videó bemutatása fokozhatta az "észlelési kedvet", de hozzájárulhatott a szakszerűbb felismeréshez is. E mellett a technika is sokkal fejlettebb, több embernek van digitális fényképezőgépe, szélessávú internet-hozzáférése, ezért "hamarabb eljut az információ a széles tömegekhez" - állapította meg a meteorológus.
"A társadalom most már nem legyint, ha tornádóhoz hasonló képződményt lát", amelyek nagy része inkább csak látványos, nem okoz nagy kárt. Sokan, ha van lehetőségük, az interneten közzéteszik, amit láttak, megörökítettek - mutatott rá Polyánszky Zoltán.
A forgószelek kialakulásáról elmondta, két típusuk ismert, az egyik a szupercellás tornádó, mely egy forgó zivatarfelhőből jön létre, felülről épül ki és ez után ér földet. Ezek a tornádók általában ritkábban fordulnak elő, viszont gyakran erősebbek. Ilyen volt a május 20-án Gátér környékén dokumentált tornádó. A másik típusuk a nem szupercellás tornádó, amely alulról, a föld felszínéről épül fel, ez után éri el a felhőt. Ilyen volt az Aszalón június 11-én észlelt forgószél is, amely 10-15 méteres fákat tépett ki. Ez a típus a gyakoribb, általában kisebb erejű, de a szupercellás tornádóhoz hasonló pusztítást is végezhet. A szerdán Egerben, Pátkán és Hajdúszoboszlón megfigyelt forgószél, illetve tubák is ebbe a kategóriába sorolhatók - tette hozzá.
Mint magyarázta, ahhoz, hogy egy tubából tornádó legyen, a forgó légörvénynek a földön látható nyomot kell hagynia. Ehhez a nem szupercellás típus esetében elsősorban úgynevezett erős összeáramlási vonalra van szükség - ez egy területen egymás felé fújó szeleket jelent -, amely hőmérsékletcsökkenéssel párosul.
A mostani felhőszakadás csak bemelegítés
Tornádó Bács-Kiskunban: tarol a vihar
Utoljára szerda délután Eger környékén, Pátkán és Hajdúszoboszló térségében figyeltek meg tubát, amelyek nem okoztak jelentősebb pusztítást - tájékoztatott a meteorológus.
Arra a kérdésre, mitől nőtt meg ennyire a tubák és tornádók száma Magyarországon elmondta: elsősorban a megfigyelések száma növekedett jelentősebb mértékben, az emberek sokkal jobban odafigyelnek ezekre a jelenségekre. Az, hogy az éghajlatváltozás miatt lenne több forgószél, nem bizonyítható egyértelműen - tette hozzá.
Mint mondta, a Gátéron május 20-án észlelt tornádóról készült videó bemutatása fokozhatta az "észlelési kedvet", de hozzájárulhatott a szakszerűbb felismeréshez is. E mellett a technika is sokkal fejlettebb, több embernek van digitális fényképezőgépe, szélessávú internet-hozzáférése, ezért "hamarabb eljut az információ a széles tömegekhez" - állapította meg a meteorológus.
"A társadalom most már nem legyint, ha tornádóhoz hasonló képződményt lát", amelyek nagy része inkább csak látványos, nem okoz nagy kárt. Sokan, ha van lehetőségük, az interneten közzéteszik, amit láttak, megörökítettek - mutatott rá Polyánszky Zoltán.
A forgószelek kialakulásáról elmondta, két típusuk ismert, az egyik a szupercellás tornádó, mely egy forgó zivatarfelhőből jön létre, felülről épül ki és ez után ér földet. Ezek a tornádók általában ritkábban fordulnak elő, viszont gyakran erősebbek. Ilyen volt a május 20-án Gátér környékén dokumentált tornádó. A másik típusuk a nem szupercellás tornádó, amely alulról, a föld felszínéről épül fel, ez után éri el a felhőt. Ilyen volt az Aszalón június 11-én észlelt forgószél is, amely 10-15 méteres fákat tépett ki. Ez a típus a gyakoribb, általában kisebb erejű, de a szupercellás tornádóhoz hasonló pusztítást is végezhet. A szerdán Egerben, Pátkán és Hajdúszoboszlón megfigyelt forgószél, illetve tubák is ebbe a kategóriába sorolhatók - tette hozzá.
Mint magyarázta, ahhoz, hogy egy tubából tornádó legyen, a forgó légörvénynek a földön látható nyomot kell hagynia. Ehhez a nem szupercellás típus esetében elsősorban úgynevezett erős összeáramlási vonalra van szükség - ez egy területen egymás felé fújó szeleket jelent -, amely hőmérsékletcsökkenéssel párosul.
A mostani felhőszakadás csak bemelegítés
Tornádó Bács-Kiskunban: tarol a vihar
MTI
A Ben & Jerry’s fagylaltgyártó szerdán benyújtott bírósági keresetében azt állította, hogy anyavállalata, az Unilever elhallgattatta a palesztin menekültek támogatásának kifejezésére irányuló próbálkozásait. 
