A 454 szavazattal, 34 ellenszavazattal és 93 tartózkodás mellett elfogadott álláspontjukban az EP-képviselők az Erasmus+ költségvetését az Európai Bizottság által javasolt 40,8 milliárd euró helyett 47,39 milliárd euróra emelnék a következő hétéves költségvetésben.
A képviselők támogatnák a fogadó országok, régiók és városok közötti megélhetési költségek, lakhatási költségek és infláció közötti különbségekhez igazított támogatásokat, valamint a távoli helyekről érkezők vagy oda utazók magasabb költségeinek figyelembevételét. Támogatnák a program kiterjesztését új csoportokra is: a szabadidősport terén aktív személyekre, a szakképzésben részt vevő tanulókra, tanárokra és oktatókra egyaránt.
Az EU-tagjelölt országok számára gyorsabb hozzáférést biztosítanának a társulási eljárás lezárása nélkül, illetve szorosabb kapcsolatok az Egyesült Királysággal és Svájccal. A Tisza Párt európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a szavazással az EP-képviselők világos üzenetet küldtek, a fiatalok mobilitására, tudására és jövőjére többet kell fordítani. Az EP célja, hogy a program valóban minden tehetséges és motivált fiatal számára elérhető legyen – húzták alá.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A közleményben Weisz Viktort, a Tisza Párt EP-képviselőjét idézték, aki kiemelte, hogy a magas lakhatási, utazási és megélhetési költségek miatt sok magyar család számára nem megfizethető, hogy gyermekük külföldön tanuljon vagy szakmai gyakorlaton vegyen részt. „Az Erasmus+ nem lehet kiváltság: nem függhet attól egy fiatal jövője, hogy a családja ki tudja-e egészíteni az ösztöndíjat” – fogalmazott. Az EP-képviselő szerint az új programnak a felsőoktatási hallgatók mellett a szakképzésben tanulókat, a vidéki és hátrányos helyzetű térségek fiataljait is el kell érnie.
Az Erasmus+ a jövő készségeinek fejlesztésében is fontos szerepet kaphat: a természettudományos és technológiai területeken, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és a fenntarthatóság terén is – hívta fel a figyelmet. „A programhoz való teljes magyar hozzáférés helyreállítása után különösen fontos, hogy minél több magyar fiatal valóban élni is tudjon ezzel a lehetőséggel. Az Erasmus+ finanszírozása nem kiadás, hanem befektetés a magyar fiatalok tudásába, önállóságába és jövőjébe” – tette hozzá a közlemény szerint Weisz Viktor.
Vicsek Annamária, a Fidesz EP-képviselője közleményében azt írta: az Erasmus+ program nem válhat politikai eszközzé, ezért a végleges jogszabálynak egyértelmű garanciákat kell tartalmaznia arra, hogy a magyar diákok és oktatók kizárásához hasonló eset többé ne fordulhasson elő.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 2,36 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig. 
