A tájékoztatás szerint a megkérdezettek mintegy 53 százaléka tartja rossz döntésnek, hogy Berlin az utóbbi három évben az utolsó működő atomerőműveket is leállította, és csaknem minden harmadik – azaz 32 százalék – „teljes mértékben rossznak” nevezte.
A válaszadók 40 százaléka viszont egyetért a döntéssel.
Németország 2023 áprilisában állította le utolsó, még működő nukleáris létesítményeit, jóllehet a kormány előtte néhány hónappal – az ukrajnai háború nyomán keletkezett energiaválságra hivatkozva – még meghosszabbította működési idejüket. A szakaszos leállítást 2010-ben indította el Angela Merkel akkori német kancellár, a fukusimai katasztrófát követően.
A felmérés összeállítói rámutatnak arra is, hogy a 2023-as teljes leállás nem minden bírálója támogatja az atomenergia további felhasználását: a válaszadók mindössze 39 százaléka gondolja úgy, hogy az atomenergiának részt kell kapnia Németország jövőbeni energiapolitikájában, ezzel szemben a napenergiát 62, a szélenergiát 60, a vízenergiát pedig 50 százalék támogatja. A fosszilis tüzelőanyagoknak ennél is kevesebben szavaztak bizalmat: a gázt 21 százalék, a szénből és olajból származó energiát pedig alig kilenc százalék támogatta.
Fotó: DepositPhotos.com
A nukleáris balesetekkel kapcsolatos aggodalmak a felmérés szerint kevésbé jelentősek: a megkérdezettek körülbelül 52 százalékát enyhe mértékben aggasztja egy európai atomerőműben történő esetleges baleset, 18 százalék azt felelte, hogy egyáltalán nem aggódik, 15 százalék pedig azt mondta, felkészült egy esetleges katasztrófára, például tartalékokkal és jódtablettával.
Mindössze csupán minden negyedik válaszadónak volt tudomása arról, mi a teendő nukleáris katasztrófa esetén és csak 14 százalék gondolta úgy, hogy Németország fel van készülve egy ilyen jellegű katasztrófára.
A reprezentatívnak minősített felmérést a két közvélemény-kutató március 13-a és 16-a között online, 1944 ember bevonásával végezte.
(MTI)
