A szervezet a hírügynökségnek elmondta, hogy a spanyol kormány figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket, amelyekben fokozott éberséget és határozott cselekvést kértek a hatóságoktól. Rachid Sbihi, a spanyol csendőrség érdekvédelmi szervezetének (AUCG) szóvivője kitért a legfelsőbb bíróság júniusi ítéletének azon értelmezésére, miszerint a gyorsított kitoloncolási eljárás nem vonatkozhat azokra, akik úszva érkeznek, mert nem hágnak át konkrét fizikai akadályt. Mint mondta, az ítélet, az azt felkapó közösségi média, illetve az embercsempészetre szakosodott bűnbandák „robbanásveszélyes helyzetet idéztek elő”.
A madridi kormány az ítélet körüli, a bűnbandák által terjesztett hamis információkkal magyarázta a kialakult válságot, a belügyminisztérium pedig azon vádakra, amelyek szerint késlekedve lépett volna fel, a hírügynökségnek küldött közleményében emlékeztetett arra, hogy a július 30-i tömeges behatolás után 48 órával – miután a hatóságok „több lehetőséget áttanulmányoztak” – úszó határzárat telepített Ceutánál.
A Reuters a határőrség hat, a válság előtt a ceutai városvezetéshez és rendőrséghez írott levél birtokába jutott, amelyekben a szakszervezet a bírósági ítélet nyomán kialakult „jogi kiskapura” figyelmeztetett és „határozott protokoll” kialakítását sürgette. A SUP, Spanyolország legnagyobb rendőrszakszervezete emellett az X-en közzétett felhívásában erősítést sürgetett, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy a bűnbandák igyekeznek majd úgy Európába juttatni az embereket, hogy a visszaküldési eljárások jogilag a lehető leglassabban menjenek.
Fotó: AP
A SUP a ceutai rendőrkapitánynak július 23-án küldött, a Reuters birtokába jutott levelében már jelezte, a folyamatos érkezések túl nagy terhet rónak a rendőrökre, és újabb átmeneti szállások megnyitását javasolta.
A belügyi tárca a levélre nem válaszolt, egy minisztériumi tisztségviselő pedig az AUGC és a SUP szerint csupán hetekkel későbbre adott időpontot a javaslatok megvitatására. Az exklávéba alig 24 óra leforgása alatt több mint 70 ezren léptek be. A spanyol és a marokkói hatóságok 94 halálos áldozatról tudnak, hozzátéve, hogy a többség vízbe fulladt. Emberi jogi szervezetek szerint a halottak száma vélhetően ennél is magasabb.
Marokkó egyike azon észak-afrikai országoknak, amelyek határvédelmét részben az Európai Unió finanszírozza. A támogatás keretében Rabat 2023-ban 152 millió eurót (55 milliárd forint) kapott. A marokkói kormány közlése szerint a királyság évente mintegy 500 millió eurót (181 milliárd forint) költ az északi határai védelmére, illetve mozgósítást is elrendel, amennyiben tömeges átkelésekre buzdító üzeneteket észlel a közösségi médiában. Jóllehet a mostani esetben mind a spanyol, mind a marokkói határőrség már július közepétől jelezte az átkelések megnövekedett számát, a határok szigorúbb ellenőrzését több nem kormányzati szervezet, illetve a Reuters szerint csupán két nappal a tömeges érkezések előtt rendelték el.
Riccardo Fabiani, az International Crisis Group (ICG) nevű kutatóközpont észak-afrikai irodavezetője a sajtónak leszögezte: „semmit nem tettek, totális eljárási kudarc történt”. A sajtónak augusztus 3-án nyilatkozó, neve elhallgatását kérő marokkói kormányzati tisztségviselő azt mondta, a szóban forgó bírósági döntést követően megkérdezték Madridot a lehetséges következményekről. Bár a spanyol kormány válaszát nem közölte, aláhúzta: azok kezelését Marokkó Madrid ügyének tartotta. „A biztonsági erők létszámának növelése nem oldott volna meg semmit” – tette hozzá. Marokkó az utóbbi időben többször jelezte, hogy elsősorban az EU felelősségének tartja az illegálisan bevándorolni szándékozók elrettentését.
A spanyol kormány nem követi egyes, a migrációval szemben szigorúbb álláspontot képviselő európai ország példáját, a többi között „emberségesebb megközelítést” hangoztatva. Madrid áprilisban elfogadta az országban legális státusz nélkül élő bevándorlók helyzetének rendkívüli rendezéséről szóló rendelet végső változatát, amely körülbelül félmillió, okmányok nélküli ember helyzetének rendezését célozta. „Ha Spanyolország bejelenti, hogy kész befogadni mindenkit, miért is kényszerítjük az embereket arra, hogy kerítéseken ugorjanak át vagy a tengerbe vessék magukat? Nyissuk ki a határokat! Ha befogadják őket, kik vagyunk mi, hogy megállítsunk bárkit?” – fogalmazott Abdullatíf Ouahbi, Marokkó igazságügyi minisztere a héten az EFE spanyol hírügynökségnek adott interjújában.
(MTI)
