A Politico információi szerint Svédország vezetésével újra erőteljes igyekezet mutatkozik az Európai Unióban a Magyarország elleni, 7-es cikkely szerinti, azaz az uniós alapértékek súlyos megsértése miatti eljárás újraindítására. Az eljárás vége akár Magyaroszág szavazati jogának megvonása is lehet.
A svéd uniós ügyekért felelős miniszter, Jessica Rosencrantz hétfőn több kétoldalú találkozót is tartott annak érdekében, hogy megfelelő támogatást szerezzen az eljárás újbóli meginditásához. Az eljárás még 2018-ban kezdődött Magyarország ellen, azonban az megrekedt a meghallgatások szintjén.
A svédek azonban nem véletlenül csak zárt ajtók mögött tárgyalnak erről, ugyanis a magyar kormánnyal az elmúlt időszakban számos szócsatába keveredett svéd kormány attól tart, hogy egy ilyen „támadás” éppenséggel Orbán Viktor esélyeit növelné az áprilisi választásokon – miközben Robert Fico és Andrej Babis szlovák, illetve cseh miniszterelnök várhatóan kiállnak magyar szövetségesük mellett, ha szavazásra kerül sor.
A svéd terv ezért az, hogy most megpróbálják előkészíteni a terepet ahhoz, hogy amennyiben a választások után is a Fidesz marad hatalmon, és továbbra is akadályozza a közös döntések meghozatalát, akkor léptessék a következő fázisba az eljárást.
A 7-es cikkely szerinti eljárást az uniós tagállamok egyharmada, az Európai Parlament és az Európai Bizottság is elindíthatja, a meghallgatási fázisból azonban csak a tagállamok négyötödének szavazatával lehetne továbblépni. Ha ez összejönne, akkor az Európai Tanács dönthetne a szankciókról – akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztéséről is.
Azonban a szankciók életbe lépéséhez azokatl az érintett tagállamon kívül minden más tagállamnak egyhangú döntéssel kell megszavaznia. Jelen helyzetben biztosnak tűnik, hogy amennyiben tovább is sikerülne léptetni a Magyarországgal szembeni eljárást a következő szintre, a végső szavazásnál legalább a szlovák és a cseh miniszterelnök a magyar kormány mellett szavazna.
A NAÜ jelentése szerint igen.
