A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy ezúttal is óriási volt a nyomás kollégái részéről az ukrajnai fegyverszállítások és támogatások fokozása, az újabb szankciók elfogadása és az ország sürgős uniós felvétele érdekében.
„Az ukrán külügyminiszter személyesen volt jelen az ülés elején, ahol újabb szankciókat követelt, illetve még több fegyvert és pénzt, és követelte Ukrajna gyors EU-csatlakozását. Az ukrán külügyminiszter azt követelte, hogy az Európai Unió tiltsa meg a kőolaj vásárlását Oroszországból, és adjon még több pénzt Ukrajnának, küldjön még több hosszú hatótávolságú nehézfegyvert” – állította Szijjártó Péter.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Szerinte csak az idei esztendőben „10 ezer milliárd forintnyi támogatást” juttatott az Európai Unió Ukrajnába. „És a mai napon elhangzott, hogy ez nem elég, ennél sokkal több kell”, de a magyar kormány semmilyen újabb pénzügyi támogatáshoz, újabb fegyverszállításhoz, semmilyen újabb katonai művelethez nem hajlandó hozzájárulni.
„Azt követelték, hogy minél erősebb, minél átfogóbb, és az energiaszektort minél súlyosabban büntető szankciós csomagot hozunk létre. Mi azonban Szlovákiával a mai napon megakadályoztuk a szankciós csomag elfogadását” – tette hozzá.
Szerinte az EU meg akarja tiltani a tagállamoknak az olcsó orosz földgáz és kőolaj importját, ami tönkretenné Magyarország energiabiztonságát, és kétszeresére-háromszorosára emelné a rezsiköltségeket.
Emlékeztetett, hogy 2022-ben az EU egyhangú szavazással teljes körű mentességet adott Magyarországnak és Szlovákiának az oroszországi kőolajvásárlás tilalma alól.
„Ezt az egyhangú európai tanácsi döntést kívánja most felülírni minősített többségi döntéssel Brüsszel, és akarja elvenni tőlünk azt a jogot, azt a lehetőséget, hogy olcsó orosz kőolajat vásároljunk” - emelte ki.
Továbbá emlékeztetett arra is, hogy az orosz földgázimportra nincsenek érvényben korlátozások, és az Európai Bizottság ezen is a tagállamokat megkerülve, az egyhangúság elvét kiiktatva akarna változtatni.
„Ez elfogadhatatlan, ez az európai jogszabályok igen durva megsértése. Ezért a mai napon Szlovákiával közösen úgy döntöttünk, hogy nem támogatjuk a 18. szankciós csomagról szóló döntés meghozatalát” - tudatta.
A miniszter hangsúlyozta, hogy noha az utóbbi évtized során válság követett válságot, még így sem volt olyan bizonytalan helyzetben az európai energiapiac, mint most.
„Nem véletlen, hogy a G7-ek sem tudtak megállapodni az olajársapka kérdésében. És az a tény, hogy a G7-ek nem tudtak megállapodni, s hogy Irán kilátásba helyezte a Hormuzi-szoros lezárását, ahol a világ kőolaj- és földgázszállításának körülbelül a 20-25 százaléka zajlik, ezzel olyan bizonytalan környezet jött létre a globális energiapiacon, hogy ha itt most valaki energiabeszerzési tilalmat ír elő, akkor óriási kárt, egy hatalmas energiaellátási válságot tud előidézni” – figyelmeztetett.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
