Az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiról szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát – közölte ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán. Szerdán közzétett ítéletében az uniós bíróság közölte: az Európai Bizottságnak az uniós szerződések szerint valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára.
Egyúttal helyt adott a New York Times újságírójának a vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kérelemének, és rámutatott: az uniós bizottságnak a kért szöveges üzenetekkel kapcsolatos válaszai a teljes eljárás során feltételezéseken, vagy pedig változó, illetve pontatlan információkon alapultak.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal, amelyre mintegy 2,7 milliárd eurót szabadított fel. A koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban fény derült arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését.
Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Elveszett üzenetek, amik megkerültek
Az amerikai napilapnak dolgozó újságíró hozzáférést kért a szöveges üzenetekhez, mondván, fényt deríthetnek a megállapodásokra. Az uniós bizottság azzal utasította el ezt a kérelmet, hogy nem rendelkezik a dokumentumokkal, az üzeneteket Ursula von der Leyen nem őrizte meg.
Szerdán közzétett ítéletében az uniós bizottság helyt adott a kérelemnek, és rámutatott: az újságíró „releváns és egybehangzó” bizonyítékokat nyújtott be, amelyek alátámasztják, hogy az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója szöveges üzeneteket váltott az oltóanyagok beszerzésével kapcsolatban. Ezzel a kérelmező „sikeresen megdöntötte a kért dokumentumok nemlétezésére és birtoklásának hiányára vonatkozó vélelmet” – fogalmaztak.
Az uniós bizottság közölte: az Európai Bizottság nem állíthatja pusztán azt, hogy nem rendelkezik a kért dokumentumokkal, hanem olyan hihető magyarázattal kell szolgálnia, amely lehetővé teszi annak megértését, hogy miért nem fellelhetők, azaz miért nincsenek birtokában a kért dokumentumok.
Szijjártó Péter reagált
A tárcavezető az Európa Tanács külügyminiszteri értekezletét követő sajtótájékoztatón beszélt a Pfizer-botrány ügyében született friss európai bírósági ítéletről. A miniszter hangsúlyozta azon véleményét, hogy von der Leyen egy „hungarofób, súlyosan magyarellenes döntéseket hozó” politikus.
A miniszter felszólította a Bizottságot, hogy tartsák tiszteletben az Európai Bíróság döntését, és haladéktalanul hozzák nyilvánosságra: milyen pénzügyi témákról egyeztetett az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer-vezér, miért annyit fizettek a vakcinákért, amennyit, miért késtek az oltások Európában, hogyan kerülhetett az egészségügyi rendszer a működésképtelenség szélére több országban, és miért kullogott Európa az utolsók között az oltások tekintetében.
Az átlagosnál gyengébb szilvatermés várható idén Magyarországon, de meghaladja a legrosszabb évjáratok mennyiségét. 
