A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) mostantól hivatalosan is „biztosan szélsőjobboldali törekvésként” tartja nyilván az Alternatíva Németországért (AfD) pártot – írta meg a Tagesschau. A döntés értelmében a teljes párt az eddigi „gyanús eset” besorolásból a legmagasabb megfigyelési kategóriába került.
A BfV szerint az AfD politikai céljai „ellentétesek az Alaptörvénnyel”. A hivatal többek között az etnikai-népi nemzetfelfogást, a migrációval és az iszlámmal kapcsolatos kijelentéseket, valamint a jogállamiság és a média elleni támadásokat nevezte meg indokként. A szervezet értékelése szerint a párt különösen muszlim származású német állampolgárokat zárna ki az egyenlő társadalmi részvételből. A közlemény szerint ez ellentétes „az emberi méltóság védelmének alkotmányos elvével”.
A BfV szerint nemcsak egyes párttagok kijelentéseit, hanem a pártvezetés nyilatkozatait és tétlenségét is figyelembe vették.
„A szövetségi vezetőség egyes kijelentései és döntései önmagukban is igazolják a szélsőjobboldali törekvések fennállását” – fogalmaz a hivatal.
A besorolás jogalapját egy nem nyilvános, belső értékelés képezi, amely több hónapnyi megfigyelési tevékenységen alapul. A döntés lehetőséget ad a BfV-nek arra, hogy különböző hírszerzési eszközöket alkalmazzon, például megfigyeléseket, lehallgatásokat vagy informátorok bevetését.
Az AfD korábban bíróságon támadta meg a „gyanús eset” besorolást, de a közigazgatási bíróság idén tavasszal jogszerűnek ítélte azt. A párt most újabb jogi lépésekre készül.
Orbán Viktor februárban fogadta Budapesten Alice Weidelt, az AfD társelnökét és kancellárjelöltjét. Alice Weidel a találkozón Magyarországot „a józan ész, a szuverenitás és a függetlenség szimbólumának” nevezte, és kifejezte, hogy hasonló irányt szeretne Németország számára is. Kiemelte, hogy az AfD célja az illegális migráció megállítása, hasonlóan a magyar kormány politikájához.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
