Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el. Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete vasárnap a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban azt állította, hogy az elsődleges célpontok a Hormuzi-szoroshoz közeli iráni partokon elhelyezkedő radarlétesítmények, valamint drónok és rakétaállások, amelyekkel Irán a vízi közlekedést fenyegeti.
Az amerikai parancsnokság a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett. Az amerikai-iráni konfliktus eszkalációjára Antonio Guterres ENSZ-főtitkár vasárnap közleményben reagált, amiben arra figyelmeztetett, hogy „a nyílt ellenségeskedéshez való visszatérésnek katasztrofális következményei lennének”.
Közben az olaj ára 4 százalékkal ugrott meg a kereskedés kezdete óta. A Brent jegyzése 79 dollár 10 centig, míg az amerikai WTI könnyűolaj ára 74 dollár 31 centig emelkedett. Az arany 4066 dolláron volt a magyar idő szerinti reggeli órákban.
Még 2021-hez képest sem néz ki jól a friss adat. 
