Az USA újabb 2 milliárd dollárnyi fegyverrel segíti Ukrajnát

• Ellenőrzés alá vonta a Zaporizzsja megyei Robotine egész területét az orosz hadsereg Ukrajnában, és elfoglalta a Harkiv megyei Hliboke és Lukjance települést is – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium. Robotine egy lerombolt község a frontvonalon, amelynek bevétele a RIA Novosztyi hírügynökség szerint megnyitotta az utat a zaporizsjai Novodanilivka felé, és megszüntette a Robotine-Verbove kiszögellést, amelynek létrejötte egyike volt a tavaly nyáron elindított ukrán ellentámadás kevés sikerének. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz fél az elmúlt nap folyamán öt frontszakaszon nyomult előre, és 19 ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig a harci érintkezési vonal mentén több mint 1150 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy az ukrán védelem omladozik a Szvatove-Kupjanszk irányban, emiatt az ukrán hadvezetés kénytelen máshonnan elvonni erőket. A TASZSZ hírügynökség a „Donyecki Népköztársaságban” nyilatkozó katonai forrásra hivatkozva azt írta, hogy az ukrán hadsereg Csasziv Jar alól három dandár személyi állományát csoportosította át Harkiv térségébe. Annak ellenére tette ezt, hogy Csasziv Jarnál néhány alegység tüzérségi „operatív bekerítésbe” került, és hogy az ukrán fél szerdára virradóra a várostól délre és délkeletre több állást feladott.
• Az ukrán erők részben kiszorították a Harkiv megyei Vovcsanszkból az orosz megszállókat, az ukrán-orosz államhatár közelében fekvő város északi és északnyugati peremén pedig folytatódnak a védelmi hadműveletek – közölte legfrissebb kora délutáni helyzetjelentésében az ukrán vezérkar. A beszámoló szerint az orosz csapatok a megyeszékhely, Harkiv és Vovcsanszk között fekvő Lipci irányába próbálnak előrenyomulni. Orosz repülőgépek két csapást mértek Lipci és a megyeszékhely melletti Mala Danilivka térségére. Eközben az ukrán erők Vovcsanszk térségében visszaverték az orosz csapatok támadó műveleteit és részben kiszorították az ellenséges erőket a településről. „Az ellenséges veszteségekre vonatkozó adatok tisztázása folyamatban van” – tette hozzá a vezérkar. Pár órával korábban kiadott jelentésében a vezérkar azt írta, hogy Harkiv megyében az oroszok a nap eleje óta nem folytatnak aktív hadműveleteket, és igyekeznek megvetni a lábukat az elért vonalon, illetve erőket csoportosítanak át. A beszámoló szerint az ukrán egységek felderítő eszközökkel azonosítják a támadók egyes csoportjait, az orosz tüzérség bevetési helyeit, és tűzkárt okoznak, hogy megakadályozzák az ellenséges erők és eszközök felhalmozódását Vovcsanszk északi részén. „Összességében az ellenség Harkiv irányú támadó hadműveleteinek 2024. május 10-i kezdete óta az orosz megszállók embervesztesége 615 halott és sebesült, továbbá 98 darab fegyver és katonai felszerelés semmisült vagy rongálódott meg” – tette hozzá a kijevi katonai vezetés. Ihor Terehov, Harkiv városának polgármestere egy tévéműsorban elmondta, hogy egyelőre nem tervezik a lakosság evakuálását a megyeszékhelyről, éppen ellenkezőleg, a térség azon településeiről érkeznek oda emberek, ahol harcok zajlanak. „Több mint nyolc órán keresztül volt légiriadó, de nyugodtan vészelte át az éjszakát a város. Harkiv kiürítésről még nincs szó. Éppen ellenkezőleg, ma olyan embereket üdvözölünk a városban, akik olyan területekről érkeztek, ahol most aktív harci cselekmények zajlanak”. Elmondta, hogy már több mint hatezren érkeztek a városba. A menekülteket kollégiumokban helyezték el, és „mindent megadnak nekik, hogy többé-kevésbé védettnek érezzék magukat”. Nazar Volosin, a keleti országrészben harcoló csapatok Horticja elnevezésű hadműveleti és stratégiai csoportosításának szóvivője a tévéműsorban leszögezte, hogy Harkiv városa jelenleg védett. Szerhij Szkibcsik, az ukrán 65. dandár sajtófőnöke az Ukrajinska Pravda hírportálnak cáfolta, hogy az orosz csapatok elfoglalták volna Zaporizzsja megyében Robotine települést. Szavai szerint az orosz csapatok a falu határában vannak. Napi szinten próbálnak betörtni a településre, de az ukrán katonák kiszorítják őket onnan. Hozzátette, hogy a településnél ádáz tűzharcok zajlanak.
• Az Egyesült Államok további 2 milliárd dollárral járul hozzá egy újonnan létrehozott alaphoz, amelynek célja az ukrán védelmi ipar fejlesztése és a fegyvervásárlás finanszírozása lesz – jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Kijevben, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. „Ma szeretném bejelenteni, hogy további 2 milliárd dollárnyi külföldi hadi finanszírozást is biztosítunk Ukrajnának. Ezt az első ilyen alapba, a Védelmi Vállalkozási Alapba fektetjük be” – fejtette ki Blinken. Elmondta, hogy az alapból fogják fedezni az Ukrajnának szükséges fegyverek és katonai felszerelések beszerzését – nemcsak az Egyesült Államokból, hanem más partnerországoktól is -, és ebből fektetnek be az ukrán hadiipar fejlesztésébe, hogy Ukrajna több fegyvert tudjon gyártani „önmaga és mások számára”. „Az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút, és ezt az általunk nyújtott és továbbra is nyújtott példátlan mértékű támogatásunk is bebizonyította” – hangoztatta. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok megengedi-e amerikai fegyverek oroszországi területek elleni bevetését, Blinken megismételte, hogy az Egyesült Államok elvileg nem ellenzi az Oroszországi Föderáció elleni csapásokat. „Egyértelműen körvonalaztuk politikánkat, de ezt a döntést Ukrajnának meg kell hoznia. Mi biztosítani fogjuk, hogy Ukrajna rendelkezzen a csatatéren való sikerhez szükséges fegyverekkel” – válaszolta.

• Az Egyesült Államok elhatározottságát hangoztatta Antony Blinken külügyminiszter Ukrajna győzelemhez segítse iránt, amikor kedden Kijevben találkozott Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel. A megbeszélésről szóló amerikai közlemény szerint Antony Blinken az amerikai elkötelezettséget hangoztatta Ukrajna harctéri sikere és az ország fejlődése iránt, valamint kifejezte országa támogatását a lehető legerősebb Ukrajna felépítésében, amelyik „saját lábán képes megállni katonai, valamint gazdasági és demokratikus értelemben egyaránt”. Az amerikai politikus kritikusnak nevezte az ukrajnai gazdaság reformját annak érdekében, hogy az Egyesült Államok fenntarthassa a gazdasági segítségnyújtást, valamint, hogy Ukrajna képes legyen magánbefektetőket vonzani, és előre lépni az Európai Unió felé vezető úton. Antony Blinken megállapította, hogy a közelmúltban Ukrajna számára elfogadott új amerikai költségvetési törvényben szereplő segítségnyújtás elemei már elkezdtek megérkezni Ukrajnába, ami további jelzése annak, hogy az Egyesült Államok elkötelezett egy szuverén, független és életképes Ukrajna léte iránt, és nem fog megállni addig, amíg ezt nem sikerül megteremteni.
• Előzetesen Antony Blinken tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, aki a kijevi megbeszélésen közölte, hogy országának két további Patriot légvédelmi rakétarendszerre van szüksége a kelet-ukrajnai Harkiv és térsége védelméhez. Az ukrán államfő jelezte az amerikai külügyminiszternek, hogy Ukrajnának a legnagyobb hiánya éppen a légvédelemben van és ez egyben a legnagyobb problémája. „Jelenleg tényleg szükségünk van két Patriotra Harkivnak és régiójának a védelmére, mert ott az embereket támadások érik, és nagyon aggódnak emiatt” – magyarázta az államfő a találkozón, aminek az elején jelen volt a TSZN ukrán hírtelevízió stábja, és beszámolt a megbeszélésről. Blinken elismerte, hogy Ukrajna most „nehéz időket” él át, egyúttal közölte, hogy az Egyesült Államok segítsége „már úton van”, további védelmi felszereléseket pedig később szállítanak. Az amerikai külügyminiszter kifejezte: bízik abban, hogy ez a segítség kulcsfontosságú lesz Ukrajnának az orosz agresszió elleni harcában.
• Ukrajna katonai támogatása nem zárja ki a békés megoldások keresését, amelyeknek mindenkori alapfeltétele az ukránok beleegyezése – vélekedett Petr Pavel cseh államfő az X szociális hálózaton szerdán megjelent bejegyzésében. A cseh elnök megerősítette korábbi, a Sky News televíziónak adott interjújában kifejtett álláspontját, miszerint ideje lenne leállítani a háborút, és keresni kell a jövőbeni rendezést. Az interjúban Petr Pavel az ukrajnai helyzet reális szemléletét hangsúlyozta. „Úgy vélem, naivitás lenne azt mondani, hogy Ukrajna rövid időn belül visszaszerezheti megszállt területeit. Oroszország nem mond le csak úgy a megszállt területekről. Le kell állítanunk a háborút és el kell kezdeni a vitát a jövőbeni rendezésről. Ez valamiféle kompromisszum lehet, de nem Ukrajna, Oroszország és a megállapodást garantáló országok egyetértése nélkül” – jelentette ki a cseh államfő a televíziós műsorban. Az X-en megjelent bejegyzésében ehhez hozzátette, hogy Ukrajnát a nemzetközi jog alapján minden eszközzel támogatni kell. „A lőszer és a katonai eszközök szállításának növelése a legitim támogatás része, beleértve a cseh kezdeményezést is” – mutatott rá a politikus. Úgy látja, hogy Oroszország – ha akarná – azonnal befejezhetné a háborút, de amíg elérhetőnek érzi céljait, tehát a szuverén Ukrajna teljes meghódítását, addig ezt nem fogja megtenni. Ukrajna katonai támogatása nem zárja ki a konfliktus lezárására irányuló igyekezetet. „Ellenkezőleg, ezeknek párhuzamosan kell haladniuk. Ugyanakkor bármiféle békés rendezés csak Ukrajna egyetértésével és érdekeinek figyelembe vételével jöhet létre” – szögezte le Petr Pavel. A cseh elnök elmondta még, hogy elfogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívását a júniusra tervezett békekonferenciára.

(MTI, The Guardian)