A kezdeményezést Yvette Cooper belügyminiszter jelentette be hétfőn. Cooper közölte, hogy a csoport tevékenységének betiltásáról szóló kormányhatározat hivatalosan a jövő héten kerül az alsóház elé, és annak jóváhagyása esetén bűncselekményt követnek el azok is, akik csatlakoznak a szerveződéshez vagy támogatják akcióit.
A belügyminiszter hétfői bejelentésének közvetlen előzményeként a Palestine Action aktivitái a múlt hét végén katonai repülőgépeket rongáltak meg a brit királyi légierő (RAF) legnagyobb angliai támaszpontján.
A szervezet két tagja a London közelében, Oxfordshire megyében működő Brize Norton katonai repülőtérre hatolt be péntek hajnalban robogókkal, és átalakított kézi tűzoltókészülékkel vörös festéket fújt egy Airbus Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgép hajtóművébe.
A szervezet erről videófelvételt is közzétett az X portálon. Közleménye szerint a két aktivista egy másik repülőgépet is megrongált, bár erről nincs felvétel a beszámolóban.
A Palestine Action a pénteki akcióhoz fűzött magyarázatában kiemelte, hogy Brize Norton repülőteréről naponta indulnak katonai repülőgépek a ciprusi Akrotiriben működő RAF-támaszpontra.
Szerintük az onnan felszálló gépek pedig hírszerzési tevékenységet folytatnak, amerikai és izraeli harci repülőgépeket látnak el üzemanyaggal és „fegyvereket szállítanak a Gázában folyó népirtáshoz”, amelynek Nagy-Britannia így közvetlenül is részesévé vált.
A Palestine Action 2020-ban alakult azzal a meghirdetett céllal, hogy anyagi károkat okozó akciókkal akadályozza az Izraelt fegyverekkel ellátó nemzetközi vállalatok nagy-britanniai érdekeltségeinek tevékenységét, de katonai létesítmény ellen most hajtott végre először ilyen jellegű akciót.
Yvette Cooper belügyminiszter hétfői közleményében szégyenteljesnek nevezte a Brize Norton támaszponton végrehajtott repülőgéprongálást. Úgy fogalmazott: az akció előtt is hosszú volt azoknak a szándékos rongálással elkövetett bűncselekményeknek a listája, amelyeket a Palestine Action követett el.
A Palestine Action törvényen kívül helyezése jogi értelemben azt jelenti, hogy a szervezetet London a továbbiakban terrorcsoportként kezeli, és az intézkedés érvénybe lépése után súlyos bűncselekménynek számít majd az is, ha valaki a csoport tagja lesz, másokat csatlakozásra buzdít vagy bármilyen módon támogatja a szervezetet.
A brit terrorellenes törvény szerint e bűncselekmények elkövetőire 14 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.
A London által terrorszervezetnek minősített és betiltott csoportok listáján jelenleg 79 szerveződés neve szerepel. Köztük van többek között a gázai radikális iszlamista Hamász, az Iránnal szövetséges Hezbollah libanoni síita milícia, az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet és az orosz Wagner zsoldoscsoport.
(MTI)
Az Európai Bizottság 202 millió eurós pénzügyi csomagot különített el a palesztin nép támogatására. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
