A birminghami Aston egyetem üzleti elemzőintézetének 93 oldalas helyzetértékelése kiemeli, hogy a 2021 és 2023 közötti időszakban rögzített havi adatsorok alapján 27 százalékkal csökkent az uniós piacokra irányuló brit export, és 32 százalékkal esett vissza az EU-ból érkező import.
A kutatóintézet modellszámításai szerint ez a vizsgált időszak végéig évente 80,1 milliárd dollárnak megfelelő brit exportkiesést jelent, az Európai Unioból érkező import éves értéke pedig 145,2 milliárd dollárral volt alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit EU-tagság fennmaradása esetén ugyanebben az időszakban el lehetett volna érni.
Fotó: Depositphotos
Az EU-piacra irányuló brit kivitel visszaesésének elsődleges tényezője az exportált brit áruféleségek számának jelentős zsugorodása: az egyes uniós piacokra tavaly 1645-tel kevesebb árufajtát értékesítettek a brit exportőrök, mint a Brexit előtt
- áll az Aston egyetem üzleti elemzőműhelyének tanulmányában.
A kutatóintézet megállapítása szerint az előző, konzervatív párti kormányok által az Európai Unióval aláírt kereskedelmi és együttműködési megállapodás (TCA) - vagyis a Brexit feltételrendszerét rögzítő egyezmény - súlyos fennakadásokat okozott a kétoldalú kereskedelem beszállítói láncolatainak működésében.
Ez a negatív hatásmechanizmus ráadásul az évek múlásával egyre intenzívebbé vált: ezt jelezte, hogy 2023-ban nagyobb mértékben csökkent a kétoldalú kereskedelmi forgalom, mint a Brexit utáni korábbi években.
Ugyanezt állapította meg a Brit Kereskedelmi Kamarák éves felmérése, amely a brit cégek tavalyi tapasztalatait összegezte.
A kamarai szövetség 733 vállalat bevonásával elvégzett reprezentatív felmérése szerint a TCA-megállapodás szabályrendszerének alkalmazásával járó nehézségek a Brexit utáni három évben sem enyhültek, sőt inkább fokozódtak, és tavaly a brit cégek csaknem kétharmadának még mindig nehézséget okozott az alkalmazkodás a megállapodás feltételeihez.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az akkori konzervatív kormány döntése alapján az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.
Sir Keir Starmer jelenlegi brit miniszterelnök, a júliusi parlamenti választások után kormányra került Munkáspárt vezetője többször és egyértelműen kifejtette, hogy a Labour-kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.
(MTI)
Csak a Mol tudott erősödni. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
