A 2024-es év leghangosabb választási sikere egyértelműen az Egyesült Királysághoz köthető, hiszen egy pillanatig sem volt kérdés, hogy a több mint 10 éve hatalmon lévő konzervatívokat (tory-k) úgy kergetik el, hogy a „lábuk sem éri a földet”. A tory kormányzáshoz több emlékezetes momentum is kötődik, a legsorsfordítóbb hatású azonban minden bizonnyal a Brexit, azaz az ország kiléptetése az Európai Unióból.

Ahogy arról a választások előtti cikkünkben is írtunk, az azóta miniszterelnökké váló Keir Starmernek csak minimálisan kellett megerőltetnie magát ahhoz, hogy megválasszák, csupán a nagyobb botrányokat kellett kikerülnie, így nem igazán lehetett tudni hozzáállását az olyan kínosabb kérdésekhez, mint a Brexit.

Véleményét sokáig teljesen titkolta a témában – attól eltekintve, hogy pártjának a jelenleg kormányzó munkáspárt (labour) alapvetően nem nevezhető Brexit-barátnak – a júliusi választások óta azonban egyre nyíltabban vállalja azt.

Mi lesz a Brexittel?

Először is rendezzük le a legfőbb kérdést: nem, az Egyesült Királyság nem fog visszalépni az Európai Unióba, erre jelenleg egyik országosan erős politikai erő részéről sincsen igény, egyedül a skót függetlenségpárti SNP gondolkodna ilyenben. Júliusban maga Keir Starmer is megcáfolta mindezt, úgy fogalmazott, hogy amíg ő él, az ország nem csatlakozik sem az Európai Unióhoz, sem a közös piachoz, és vámunióhoz – azaz a témát akár itt le is zárhatnánk.

Csakhogy arról ahogy a Klasszis Média állandó külsős szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök is írt korábbi cikkében, a szigetországban továbbra is rendkívül emocionális témának számító Brexit újratárgyalására valóban kicsi az esély a jelenlegi, sőt akár még a következő parlamenti ciklus során is; viszont lezárandó kérdésekből egyáltalán nincsen hiány.

A kilépés után ugyanis munkaerőhiány, zökkenő gazdasági növekedés, a külkereskedelem és áruforgalom terén mind-mind maradtak még félbe ügyek, azonban a konzervatív kormánnyal minderről csak fájdalmasan nehezen zajlott az egyezkedés, az Európai Bizottság és az uniós tárgyalópartnerek az esetükben a stílust és a nem konstruktív hozzáállást hiányolták. Keir Starmer, akit országában egyszerűen csak Sir Keirként is emlegetnek, ebből a szempontból új fejezetet nyithat a viszonyban.

Utazási ígéretek

Jelen cikkünk időzítése egyáltalán nem véletlen, hiszen a brit miniszterelnök Németországban van, elutazása előtt pedig fordulatot ígért a Brexit ügyében, egyebek mellett az uniós tagállamokkal is újjáépítené a jó viszonyt, és helyreállítja az előző kormány által megtépázott kapcsolatokat. Kijelentette:

ez egy történelmi lehetőség az Európával való kapcsolataink rendezésére.

Az Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélés pedig meglepően sokat elárult arról, hogy mégis hogyan képzeli a jövőt a labour az Európai Unión kívül, ám annak mégis közvetlen vonzáskörzetében: a közös sajtótájékoztató után a brit miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a szabad mozgás helyreállítását továbbra is átléphetetlen, vörös vonalnak tekintik, amelyhez nem akarnak visszatérni, ugyanakkor a tárgyalási hajlandóságot hangsúlyozta.

Szintén érdekes, hogy Starmer egy vonatkozó kérdésre nem volt hajlandó kizárni azt, hogy egy uniós ifjúsági mobilitási programhoz hasonló keret jöjjön létre az EU és az Egyesült Királyság közt is, amelynek keretében az EU-n belüli fiatalok korlátozott ideig az Egyesült Királyságban élhetnének, dolgozhatnának és tanulhatnának, a brit fiatalok számára pedig kölcsönös jogokat biztosítanának.

Nem véletlenül sürgős?

Összességében az Európai Unió számára több éves huzavona után szinte megdöbbentően éles váltásnak tűnhet az a lendület, amellyel az új brit kormány újból elővette a témát, és a kommunikációs zászlóra tűzte a jó viszony fontosságát. Szakértők szerint a sietség egyáltalán nem meglepő, viszont nem feltétlenül azért lett hirtelen mindez sürgős, amiért elsőre gondolnánk. Keir Starmer tudatos belpolitikai stratégiájának tűnik, hogy a népszerűtlen, vagy potenciálisan nagyobb felhördülést kiváltó politikai lépéseket ciklusának elején megejti: a fentebb említett ifjúsági mobilitási program is ilyen lehetne, illetve arra is utalt már, hogy az októberi költségvetési csomagban adóemelések is rejtőznek majd  –, és a választások közeledtével teszi meg a hagyományosan népszerűbb lépéseket.