Az elmúlt napok hírei az mutatják, hogy az USA fokozza a nyomást a közép-kelet-európai régió országain, hogy váljanak le az orosz energiahordozókról. Nézzük az első példát, a szerb NIS esetét. A Gazprom és a Gazpromneft többségi tulajdonában levő kőolajipari cég már január óta szankciós fenyegetettség alatt él, a szerb kormány havonta kéri az amerikai adminisztrációt, hogy halasszák el a szankciókat. A helyzet állandó károkat okoz a vállalatnak, hisz a partnerek az amerikai szankciós kockázat miatt kerülik a NIS-sel való gazdasági kapcsolatot.
A pénteki nap eseménye volt, hogy a Gazprom a kezében lévő 11,3 százaléknyi NIS-részvényt egy Szentpétervárra bejegyzett befektetési cég, az úgynevezett Intelligence kezébe adta ingyen, ezzel segítve a NIS-t a soron következő szankció elkerülésében. Ezzel azonban valószínűleg nem fog elmúlni a nyomásgyakorlás, mivel a Gazprom leányvállalata, a Gazpromneft a részvények 45 százalékát birtokolja a NIS-ben, és a Gazprom irányítása fennmaradt a társaságon. Viszont az tisztán látszik, hogy az amerikai nyomás nő, ami miatt az oroszok is próbálnak trükközni. Azt gondolom, hogy a végső megoldás a cég államosítása lehet, még akkor is, ha az oroszok hallani sem akarnak a NIS eladásáról.
Magyarországot és Szlovákiát, a Molt és az MVM csoportot viszont közvetlenül is érintheti az EU terve – nyilván némi amerikai nyomásra – hogy az EU kereskedelmi megállapodások révén segítse az orosz energiahordozóktól való eltávolodást. Ehhez a döntéshez nem kell teljes egység, elég a tagállamok kétharmadának támogatása. Ez lényegében vámok bevezetését jelenheti a vezetékes orosz olaj és gáz ellen, ami gyakorlatilag versenyképtelenné teszi az orosz energiahordozókat a régióban.
A megmentő a szerb, a magyar és a szlovák esetben is az Egyesült Államok lehet. Az amerikai cégek a korábbi beruházásaik révén egyre több LNG-t kínálnak a régiónak, ami kiválthatja az orosz forrást. A NIS államosítása ellen leginkább a gázeladások megvonásával léphet Oroszország, na de ha tud Szerbia hasonló feltételekkel vagy akár olcsóbban LNG-t behozni, akkor ez a fenyegetés csökkenhet. Kőolajból szintén lehet amerikai terméket hozni Közép-Kelet Európába, bár itt nincs többlete az USA-nak, mint földgázban.
Az irány egyértelmű, háború folyik az oroszok és az amerikaiak között az itteni ellátásért. Az USA kihasználja, hogy a világ pénzügyi rendszere dolláralapú, az EU pedig követi az amerikai politikát. A kérdés, hogy mikor történik meg az elfordulás az oroszoktól a három ország esetében. Az gondolom, hogy ez csak idő kérdése, ugyanis a Trump kormányzat láthatóan nem tud kiegyezni Putyinékkal, és nem tudják lezárni az ukrán-orosz konfliktust további nyomásgyakorlás nélkül.
A cikk az Erste Market oldalán jelent meg.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 2,15 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
