Az ENSZ Emberi Jogi Irodája elítélte és „a nemzetközi jog súlyos megsértésének” nevezte, hogy az izraeli hadsereg egy célzott rakétatámadásban megölt hat újságírót Gázavárosban vasárnap, adta hírül a BBC.
A légicsapásban, amely egy sátrat ért, összesen hét ember vesztette életét, köztük az al-Dzsazíra öt munkatársa és egy szabadúszó újságíró. A katari székhelyű hírtelevízió munkatársait hétfőn már el is temették.
Izrael azt állítja, hogy a televízió tudósítóját, Anas al-Sharifot vette célba, aki szerinte valójában „a Hamász egy terroristacsoportjának a vezetője” volt. Al-Sharif visszautasította a vádakat.
A BBC szerint Izrael kevés bizonyítékot mutatott be eddig a vád alátámasztására. A brit adó úgy tudja, hogy al-Sharif még a mostani háború előtt dolgozott közösen a Hamász egyik médiacsapatával.
Al-Sharif az egyik legismertebb tudósító volt Gázában, a közösségi médiában több millió követője van.
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber
Nemzetközi újságíró-szervezetek és több ország, köztük Katar szintén elítélték a támadást. Keir Starmer brit miniszterelnök szóvivője szerint a brit kormány nagyon aggódik a történtek miatt, és független vizsgálatot követel. Hozzátette: Izraelnek biztosítania kell, hogy az újságírók biztonságosan, félelem nélkül dolgozhassanak.
A Riporterek Határok Nélkül nevű újságírószervezet gyilkosságnak nevezte a történteket, a Foreign Press Association pedig szintén felháborodását fejezte ki. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Izrael már korábban is rendszeresen militánsoknak bélyegzett meg palesztin újságírókat, gyakran ellenőrizhető bizonyíték nélkül.
Az újságírók védelmére szakosodott amerikai nonprofit szervezet, a CPJ szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Izrael a múltban is számos alkalommal terrorizmussal vádolt meg újságírókat anélkül, hogy ezt hihető bizonyítékokkal támasztotta volna alá. Szerintük az izraeli hatóságok most sem tettek közzé ilyen bizonyítékot.
A CPJ adatai szerint az izraeli hadsereg gázai offenzívájának kezdete – ami a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása után indult – összesen 186 újságíró vesztette életét az övezetben. Ilyen sokan még egyetlen más konfliktusban sem haltak meg az adatgyűjtés kezdete, 1992 óta.
A Gázai övezetbe Izrael nem enged be külföldi újságírókat saját biztonságukra hivatkozva – bár Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a hétvégén ígéretet tett ennek a gyakorlatnak a megváltoztatására, a részletek egyelőre nem ismertek –, ezért nagyrészt csak helyi újságírók (valamint segélyszervezetek munkatársai, egészségügyi dolgozók) tudnak beszámolni az ott történtekről.
Kritikusai szerint Izrael azért veszi sorra célba az újságírókat, hogy azok ne tudjanak tudósítani az ottani éhínségről és vérontásról, amit már több emberi jogi szervezet is népirtásnak minősített. Izrael tagadja a vádakat.
Az al-Dzsazíra szerint munkatársaik megölése „kétségbeesett kísérlet” volt arra, hogy „Gáza megszállása előtt elhallgattassa az ottani hangokat”, al-Sharifot pedig „Gáza egyik legbátrabb újságírójának” nevezte.
Az izraeli kormány múlt héten jelentette be, hogy a hadsereg – az erőteljes nemzetközi és részben izraeli tiltakozás ellenére – a Gázai övezet teljes megszállására készül.
Szinte az egész unióban vaskos volt a drágulás. 
