Donald Trump amerikai elnök szombaton bejelentette, hogy az amerikai fegyveres erők „nagyszabású támadást” hajtottak végre Venezuelában, ahol elfogták és az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro elnököt és feleségét.
Madurót hétfőn New Yorkban bíróság elé állították kábítószer-terrorizmus, kokainkereskedelem céljából szőtt összeesküvés, valamint gépfegyverek és robbanóeszközök birtoklása címén. Maduro az ellene felhozott összes vádpontban ártatlannak vallotta magát.
Yvette Cooper a londoni alsóház képviselőinek hétfőn késő este tartott beszámolójában úgy fogalmazott: az Egyesült Államok feladata annak kifejtése, hogy milyen jogi megalapozottsága volt a venezuelai katonai akciónak.
A brit külügyi tárca vezetője hangsúlyozta: a brit kormány óriási jelentőséget tulajdonít a nemzetközi jog tiszteletben tartása melletti elkötelezettségnek.
A nemzetközi jog fenntartása és a demokrácia védelme olyan alapelv és érték, amely kijelöli a brit kormány által a szöveteségeseivel folytatott párbeszéd irányvonalát olyan kérdésekben, amelyekben „vagy egyetértünk, vagy nem” – mondta a brit külügyminiszter.
Hozzátette: Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel tartott megbeszélésein is felvetette a nemzetközi jog tiszteletben tartásának fontosságát, és London a továbbiakban is erre ösztönzi mindegyik partnerét minden kérdésben.
Yvette Cooper alsóházi felszólalásában kitért Grönland ügyére is. Úgy fogalmazott: London teljesen egyértelmű álláspontja az, hogy Grönland a Nagy-Britanniával szoros európai szövetségesi viszonyt ápoló Dán Királyság része, és a jövőjéről szóló döntés kizárólag a grönlandiakra és Dániára tartozik, senki másra.
A brit külügyminiszter nyilatkozatának előzményeként Donald Trump amerikai elnök a hétvégén megismételte azt a korábban is többször hangoztatott álláspontját, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van a Dániához tartozó, de széles körű önkormányzati jogokkal felruházott Grönlandra.
Yvette Cooper alsóházi felszólalása előtt nem sokkal Keir Starmer brit miniszterelnök is egyértelműen Dánia pártjára állt Grönland ügyében.
Starmer a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva hétfőn határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a dán kormányhoz hasonlóan ő is azt mondaná-e Trumpnak, hogy „el a kezekkel Grönlandtól”.
A brit kormányfő is leszögezte, hogy Grönland jövőjéről csakis a Dán Királyság és Grönland dönthet.
Starmer a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak ugyanerről az ügyről nyilatkozva kijelentette, hogy egyetért Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel, aki hétfőn és az elmúlt napokban is többször hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nincs joga Grönland annektálásához.
(MTI)
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
