Az Európai Uniónak 26 évébe telt, hogy kereskedelmi megállapodást kössön négy latin-amerikai országgal: Brazíliával, Argentínával, Uruguayjal és Paraguayjal, és már csak az aláírás hiányzik róla, de jól halad az ügy – mondta az Európai Bizottság szóvivője hétfőn. Ám az Egyesült Államoknak alig több mint két órába telt elfogni és Amerikába szállítania Nicolás Maduro-t, Venezuela vezetőjét.
Fotó: Wikipédia/NaBUru38
Erősebb kapcsolat a cél
Washington és Brüsszel is azt állítja, hogy erősebb kapcsolatokat szeretne a régióval és kevesebb kínai befolyást Latin-Amerikában – de a módszereik teljesen mások. Miközben Donald Trump erőszakkal alakítja át Latin-Amerikát, az EU továbbra is azzal küzd, hogy fenntartsa a szabadkereskedelem útján történő régi, békés működési módját – írja az Euractiv a hírlevelében.
Ursula von der Leyen abban reménykedik, hogy már január 12-én aláírhatja a kereskedelmi megállapodást a Mercosur blokkal – amelybe egykor Venezuela is beletartozott –, geopolitikai célként fogalmazva meg a lépést.
Ébresztő
Kérdés, hogy a Mercosurral kötendő szabadkereskedelmi megállapodás mennyiben illeszthető össze az új amerikai politikával. Egyre többen követelik az EU vezető politikusaitól, hogy Európa ébredjen fel atekintetben, hogy egy erőszakosabb világrend jöhet, amire utal egyebek mellett, hogy Trump továbbra is kacérkodik Grönland annektálásának gondolatával, amelyet egy vasárnapi interjúban meg is ismételt. A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen erre reagálva sietve kiadott egy nyilatkozatot, amelyben azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok már most is „hozzáféréssel” rendelkezik Grönlandhoz a NATO-n keresztül – számol be róla a BBC.
Dánia és Grönland vasárnap elutasította a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese feleségének „tiszteletlen” közösségimédia-bejegyzését, amely Grönlandot az amerikai zászló színeiben ábrázolta. A kép, amelyet Katie Miller, Stephen Miller felesége tett közzé szombaton, „SOON” (magyarul: hamarosan) felirattal volt ellátva, és néhány órával azután jelent meg, hogy az Egyesült Államok katonai műveletet indított Venezuelában.
SOON pic.twitter.com/XU6VmZxph3
— Katie Miller (@KatieMiller) January 3, 2026
Dánia washingtoni nagykövete a „Dán Királyság területi integritásának teljes körű tiszteletben tartására” szólított fel, hozzátéve, hogy a két ország szoros szövetséges, amelyeknek továbbra is együtt kell működniük. A skandináv országok – Svédország, Finnország és Norvégia – gyorsan reagáltak és kifejezték támogatásukat Koppenhága iránt.
Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia
Az Egyesült Államok erőszakos fellépése az egész amerikai kontinensen, amelybe földrajzilag Grönland is beletartozik, nem történt meglepetésszerűen. Erre figyelmeztetett a decemberben elfogadott új amerikai nemzetbiztonsági stratégia, amely kifejezte, hogy „újra megerősíti és érvényesíti” a 19. századi Monroe-doktrínát, amelyet eredetileg a korábbi gyarmatosító Európa latin-amerikai befolyásának visszaszorítására terveztek, elhíresült mottójaként kifejezve, hogy Amerika az amerikaiaké.
Nem lehetett Donal Trump elnököt kihagyni ezen doktrína felújításának nevéből, így a stratégia a Monroe-doktrína Trump-kiegészítéséről beszél, amelynek első komoly ízelítőjét a venezuelai beavatkozás mutatja.
A venezuelai katonai akció után Donald Trump arról beszélt, hogy katonai akciót indíthat Kolumbiában, felszólította Mexikót, hogy „szedje össze magát” a kábítószer-problémákkal kapcsolatban, és kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „szüksége van Grönlandra” – számol be róla a CNN. A dán miniszterelnök szerint Donald Trump komolyan gondolja Grönland megszerzését.
A klasszikus Monroe-doktrína alkalmazásaként 1898-ban az Egyesül Államok háborúban győzte le Spanyolországot, amelynek következményeként máig birtokolja Puerto Ricót.
Az EU-Mercosur megállapodás
Az Egyesült Államokkal kiéleződő helyzet megnöveli a Mercosurral kötött szabadkereskedelmi megállapodás európai jóváhagyásának tétét. Korábban a megállapodás a december 20-i, brazíliai Mercosur-találkozón való aláírására vonatkozó terveket meghiúsította Olaszország és Franciaország álláspontja. Mindkét ország az aláírás elhalasztását kérte a mezőgazdasági ágazatuk aggályai miatt – foglalja össze a Swissinfo.
A megállapodás segíteni fogja az Európai Uniót abban, hogy a globális kereskedelmi feszültségek közepette több járművet, gépet, bort és egyéb alkoholos italt exportáljon. Cserébe megkönnyítené a Mercosurból származó hús, cukor, rizs, méz és szójabab Európába jutását.
Ez sok európai termelőt aggaszt, olyanokat, akik attól tartanak, hogy az olcsó termékek áradata hátrányosan érinti őket. Ezért Olaszország és Franciaország több védzáradékot, szigorúbb importellenőrzést és előírásokat szorgalmazott a Mercosur termelőivel szemben gazdálkodóik védelme érdekében.
Aláírás diplomácia
Mielőtt Latin-Amerikába utazna, Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének minősített többséggel kell engedélyt szereznie a tagállamoktól. Diplomáciai források szerint erre a szavazásra pénteken kerülhet sor, a 27 tagállam képviselőinek találkozóján.
Előtte azonban az EU mezőgazdasági miniszterei szerdán, azaz ma Brüsszelben ülést tartanak, hogy megvitassák a Mercosur-megállapodást. Emellett a közös agrárpolitikáról (KAP) is szó lesz.
A szerződés támogatói között van Spanyolország és Németország. Bár Olaszország halasztást kért, Giorgia Meloni miniszterelnök kijelentette, hogy alá fogja írni a megállapodást. Az olaszok nélkül Magyarország, Lengyelország és Franciaország nem lesz képes blokkoló kisebbséget kialakítani a szerződés megakadályozására.
Fotó: X/@GiorgiaMeloni
Eközben a francia kormány egy olyan rendelet megalkotását helyezte kilátásba, amely felfüggeszti az Európában betiltott öt gombaölő és gyomirtó szer maradványait tartalmazó gyümölcsök és zöldségek Franciaországba történő behozatalát. Ez az intézkedés Franciaország szerint a „Dél-Amerikából és más helyekről származó” avokádót, mangót, guavát, citrusféléket, mazsolát, almát, dinnyét, cseresznyét, epret vagy burgonyát érintené.
Az európai végrehajtó hatalom pedig már „dolgozik” azon, hogy „a legveszélyesebb, az Európai Unióban egészségügyi és környezetvédelmi okokból betiltott növényvédő szerek ne kerüljenek újra forgalomba” importált termékeken keresztül – hangsúlyozta Eva Hrncirova szóvivő.
Venezuela és a Mercosur
Venezuela először 2006-ban írta alá a csatlakozási protokollt a dél-amerikai Mercosur gazdasági szervezethez, amelyet 1991-ben hoztak létre Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay részvételével a közös piac és a kereskedelmi integráció előmozdítására, amelyhez Bolívia 2024-ben csatlakozott. Hosszú jóváhagyási folyamat után – elsősorban azért, mert a paraguayi parlament először nem ratifikálta a belépést – Venezuela végül 2012. július 31-én vált a Mercosur teljes jogú tagjává. Ez akkor fontos lépésnek számított, mivel az ország jelentős olaj- és energiaforrásaival hozzájárult a blokk gazdasági potenciáljához.
Ám 2016 végén a Mercosur tagállamai – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – felfüggesztették Venezuela tagságát. Ennek oka elsősorban az volt, hogy Caracas nem igazodott a blokk szabályaihoz, például a közös kereskedelmi előírásokhoz, illetve a demokratikus és emberi jogi normák megsértését is felrótták neki. Ezt a felfüggesztést 2017. augusztus 5-től határozatlan időre meghosszabbították, miután a Mercosur külügyminiszterei megállapították, hogy az országban „megszakadt a demokratikus rend”.
A felfüggesztés nem egyenlő azzal, hogy Venezuela végleg kilépett volna a Mercosurból, mivel a szervezet alapszerződése nem tesz lehetővé automatikus kizárást. A státusz helyreállítása akkor történhetne meg, ha a tagállamok egyetértenének abban, hogy az ország teljesíti a blokkal kapcsolatos kötelezettségeit és helyreállítja a demokratikus normákat.
Az amerikai beavatkozás által elindított politikai folyamatok elvezethetnek Venezuela tagságának helyreállításához a Mercosurban. Az azonban nyitott kérdés, hogy vajon az Egyesült Államok hogyan viszonyulna ehhez, különös tekintettel arra, hogy ekkorra már valószínűleg érvényben lehet a dél-amerikai kereskedelmi blokk és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás. Vajon ez hogyan illene ez a Monroe-doktrína Trump-féle kiegészítéséhez?
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
