A miniszterelnök a La Tribune Dimanche című lapban vasárnap megjelent interjújában bejelentette, hogy hétfőn élni fog ezzel — a kormányának felelősségét előtérbe helyező — alkotmányos lehetőséggel a 2025-ös költségvetés tervezetének elfogadásához, ami egy újabb bizalmatlansági indítvány és a kormány bukásának veszélyét vetíti elő — számol be róla az MTI.
A képviselők hétfő délután vizsgálják meg az idei költségvetésnek a nemzetgyűlés és a szenátus vegyes bizottsága által elfogadott új, kompromisszumos változatát.
Fotó: X/Francois Bayrou
Még nincs nekik
„Most már késedelem nélkül szükséges az elfogadás. Egy olyan ország, mint a miénk, nem maradhat költségvetés nélkül. Ennek egyetlen módja, ha a kormány vállalja a felelősséget. Ez fog történni hétfőn” — mondta Bayrou, remélve, hogy „10 napon belül Franciaország végre rendelkezni fog a nemzet életéhez elengedhetetlen költségvetéssel”.
A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet akkor is a parlament által elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül nem mozdítják el a kormányt.
A bizalmatlanok
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország már bejelentette, hogy a szavazás elmaradása esetén bizalmatlansági indítványt nyújt be, amelyet a kommunisták és a Zöldek is támogatnak. A baloldali pártszövetség negyedik tagja, a Szocialista Párt viszont még nem döntött a kérdésben, ahogy a másik nagy ellenzéki csoport, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés sem.
A figyelem most elsősorban a szocialistákra vetül, akikkel a kormány hetek óta tárgyalásokat fogad a költségvetésről, és akiken a kormány sorsa múlhat.
A bizalmatlansági indítványról szerdán vagy csütörtökön szavazhat a nemzetgyűlés.
Alig két hónapja
A kisebbségben lévő kormány élén a centrista Francois Bayrou két hónappal ezelőtt váltotta Michel Barnier-t, akinek kormányát alig három hónapos hivatali idő után a baloldali pártszövetség és a Nemzeti Tömörülés közösen buktattak meg egy történelmi jelentőségűnek tartott bizalmatlansági szavazással.
Ezt követően lett François Bayrou a hatodik kormányfő Emmanuel Macron elnök 2017-es megválasztása óta, és a negyedik 2024-ben, ami évtizedek óta nem látott instabilitást idézett elő a kormányzásban.
A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt.
Ez utóbbi két tömb buktatta meg december elején bizalmatlansági indítvánnyal az előző kisebbségi kormányt, amely a parlament megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a jövő évi költségvetésben.
Ilyen még nem volt. 
